A házastársi vagyonjog alapjai
A házastársi vagyonjog nem abból indul ki, hogy minden annak a tulajdona, akinek a nevén van, aki megkereste a vételárat, vagy aki aláírta a szerződést. A törvényes rendszer központi kérdése az, hogy a vagyontárgyat vagy tartozást a házastársi vagyonközösség fennállása alatt szerezték vagy vállalták-e, és fennáll-e valamely különvagyoni kivétel.
A közös vagyon, a különvagyon és az ezek közötti elszámolási igények egymástól elkülönülő fogalmak. Egy ingatlan lehet az egyik házastárs különvagyona úgy is, hogy a közös vagyonból végzett felújítás miatt a másik házastársnak megtérítési igénye keletkezik. Ugyanígy egy üzletrész lehet közös vagyoni értékű akkor is, ha a cégnyilvántartásban csak az egyik házastárs szerepel tagként.
1. Mi a házastársi vagyonközösség?
A házastársi vagyonközösség a házastársak törvényes vagyonjogi rendszere. Akkor alkalmazandó, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben nem választottak más rendszert, illetve az adott vagyontárgyról nem rendelkeztek eltérően.
A vagyonközösség azt jelenti, hogy a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok és követelések, amelyeket a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
A közös vagyonhoz tartozik annak passzív oldala is:
a közös vagyontárgyak terhei;
valamint főszabály szerint a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségekből eredő tartozások.
A közös vagyon a házastársakat osztatlanul és egyenlő arányban illeti meg. Ez nem azt jelenti, hogy a házasság fennállása alatt minden tárgyból fizikailag fele-fele rész az övék. Az osztatlanság azt jelenti, hogy a közös vagyon egésze áll mögöttük, és a végleges vagyoni részesedést a vagyonközösség megszűnése után, az egységes elszámolás során kell meghatározni.
2. Mikor kezdődik a házastársi vagyonközösség?
A vagyonközösség fennállásához két feltétel szükséges:
érvényes házassági kötelék;
házastársi életközösség.
A vagyonközösség a házassági életközösség kezdetével jön létre.
Ha a felek a házasságkötés előtt már élettársakként együtt éltek, és az együttélést megszakítás nélkül házasság követi, a törvényes vagyonjogi rendszer időbeli hatálya a házasságkötést megelőző életközösség kezdetére is visszanyúlhat.
Ez nem teszi a feleket visszamenőleg házastársakká, de a vagyonjogi minősítésnél jelentős. Egy, az esküvő előtt, de a folyamatos élettársi életközösség alatt szerzett vagyontárgy ezért a későbbi házassági vagyonközösség részévé válhat.
Ha azonban a korábbi élettársi együttélés megszakadt, a vagyonukat rendezték, majd később házasságot kötöttek, nem feltétlenül áll fenn ez a folyamatosság.
A vagyonközösség kezdete ezért bizonyítási kérdés lehet. Jelentős lehet:
a közös lakhatás kezdete;
a közös háztartás;
a közös gazdálkodás;
a közös bankszámlák;
a közös nagyobb beszerzések;
a kölcsönös tartós támogatás;
a felek nyilatkozata;
tanúk és korabeli dokumentumok.
3. Mikor szűnik meg a vagyonközösség?
A vagyonközösség megszűnhet:
a házassági életközösség megszűnésével;
a felek vagyonjogi szerződésével;
bírósági megszüntetéssel;
a házasság megszűnésével, ha az életközösség addig fennállt.
A leggyakoribb eset az életközösség megszűnése. Ez sokszor jóval korábban bekövetkezik, mint a jogerős válás.
A döntő nem pusztán az, hogy az egyik fél mikor költözött el, hanem hogy mikor szűnt meg véglegesen:
a személyes közösség;
a közös háztartás;
a közös gazdálkodás;
és a közös élet fenntartására irányuló kölcsönös szándék.
Az átmeneti különélés önmagában nem feltétlenül szünteti meg a vagyonközösséget. Külföldi munkavégzés, kórházi kezelés vagy ideiglenes konfliktus mellett az életközösség továbbra is fennmaradhat.
A megszűnés időpontja azért fontos, mert az ezt követően megszerzett vagyon és vállalt tartozás főszabály szerint már nem kerül a korábbi vagyonközösségbe.
4. Mi számít közös vagyonnak?
Közös vagyon mindaz, amit a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, kivéve, ha a törvény vagy a felek megállapodása különvagyonnak minősíti.
Közös vagyon lehet különösen:
a munkabér és az egyéb munkajövedelem (például bónusz, prémium, jutalom);
a vállalkozói jövedelem és az osztalék;
a megtakarítás;
az ingatlan és a gépjármű;
az üzletrész és az értékpapír;
a követelés;
a szerzői vagy más szellemi alkotásért járó díj;
a különvagyon vagyonközösség alatt keletkező nettó haszna.
A közös vagyon körét nem az dönti el, hogy kinek a nevén van a vagyontárgy. Egy, kizárólag a férj nevére bejegyzett ingatlan vagy kizárólag a feleség nevén vezetett bankszámla mögött is állhat közös vagyon.
A vagyonközösség fennállása alatt meglévő vagyontárgyról azt kell vélelmezni, hogy a közös vagyonhoz tartozik. Aki különvagyoni jelleget állít, annak kell azt bizonyítania.
A közös vagyon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg, és ez az arány nem attól függ, hogy melyikük mennyi munkabért vitt haza. A háztartásban és gyermeknevelésben végzett munka a családi gazdálkodás értékes része.
5. Mi számít különvagyonnak?
Különvagyonba tartozik főszabály szerint:
a vagyonközösség kezdetekor már meglévő vagyontárgy;
az örökölt vagyon;
az egyik házastársnak ajándékozott vagyon;
a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy;
a különvagyon helyébe lépő érték.
Ha valaki a házasság előtt tulajdonolt lakását a házasság alatt eladja, és az árából másik ingatlant vásárol, az új ingatlan megfelelően bizonyítható esetben különvagyon maradhat.
Ha azonban az új ingatlan vételárát részben különvagyonból, részben közös vagyonból fizetik, vegyes finanszírozás keletkezik. Ilyenkor nem mindig az egész vagyontárgy egyszerű minősítése a megoldás; megtérítési vagy tulajdoni igényeket kell rendezni.
A különvagyoni jelleg bizonyítása gyakran nehéz, ha a pénz hosszú időn át közös számlán forgott, más összegekkel keveredett, vagy több egymást követő ügylet történt.
6. Közös vagyon-e a házasság előtt szerzett megtakarítás?
Főszabály szerint nem. A vagyonközösség kezdetekor már meglévő megtakarítás különvagyon.
A különvagyoni jelleg azonban nem attól függ, hogy az összeg milyen bankszámlán található. Ha a házasság előtt megszerzett pénz a házasság alatt közös számlára kerül, attól nem válik automatikusan közös vagyonná. A későbbi bizonyítás azonban nehezebb lehet.
A különvagyoni eredetet igazolhatja:
korábbi bankszámlakivonat;
munkáltatói igazolás;
értékpapírszámla;
adásvételi szerződés;
adóbevallás;
megtakarítási szerződés;
más, a vagyonközösség kezdete előtti okirat.
Ha a házasság előtti megtakarítást közös lakás megvásárlására, hitel törlesztésére vagy felújításra fordítják, a különvagyonból a közös vagyonra teljesített ráfordítás miatt megtérítési igény keletkezhet.
Az, hogy a pénzt családi célra használták, nem minden esetben jelenti automatikusan, hogy a tulajdonosa végleg és ingyenesen lemondott a különvagyoni igényéről.
7. Közös vagyon-e a házasság alatt vásárolt ingatlan?
Igen, ha az ingatlant a vagyonközösség fennállása alatt szerezték, és nem bizonyítható különvagyoni kivétel.
Közös vagyon lehet az ingatlan akkor is, ha:
csak az egyik házastárs szerepel vevőként;
csak az egyik fél van bejegyezve tulajdonosként;
a hitelszerződést csak egyikük írta alá;
a vételárat az egyik fél munkabéréből fizették.
A munkabér ugyanis a vagyonközösség alatt főszabály szerint közös vagyon.
Az ingatlan különvagyon lehet, ha például:
teljes vételárát igazolhatóan az egyik fél házasság előtti vagyonából fizették;
örökségből vásárolták;
az egyik házastárs különvagyoni ingatlanának értékesítési árából szerezték;
kifejezetten az egyik félnek ajándékozták.
Gyakori a vegyes finanszírozás. Például az egyik fél örökölt 20 millió forintot, a házastársak pedig további 30 millió forint közös hitelből vásároltak ingatlant. Ebben az esetben a különvagyoni hozzájárulást és a közös forrást egyaránt el kell számolni.
8. Különvagyon-e az örökség?
Igen. Az egyik házastárs által örökléssel megszerzett vagyontárgy különvagyon, függetlenül attól, hogy az öröklés a házasság fennállása alatt történt.
Különvagyon lehet:
örökölt ingatlan;
pénz;
értékpapír;
üzletrész;
ingóság;
követelés.
Az örökölt vagyon helyébe lépő vagyontárgy is különvagyon maradhat. Ha például az örökölt ingatlant eladják, és az árából másik ingatlant vásárolnak, az új vagyontárgy megfelelő bizonyítás esetén különvagyoni jellegű lehet.
Az örökölt vagyon vagyonközösség alatt keletkező haszna azonban főszabály szerint közös vagyon. Ha például az örökölt lakást bérbe adják, a szükséges költségek és terhek levonása után fennmaradó bérleti bevétel a vagyonközösség idején közössé válhat.
Ha a közös vagyonból jelentős beruházást végeznek az örökölt ingatlanon, a tulajdonjog ettől nem feltétlenül válik közössé, de a közös vagyon javára megtérítési igény keletkezhet.
9. Különvagyon-e az ajándék?
Az egyik házastársnak ajándékozott vagyontárgy különvagyon.
A döntő kérdés az, hogy az ajándékozó:
csak az egyik házastársat;
vagy mindkettőjüket kívánta megajándékozni.
Esküvői ajándékoknál vagy családi támogatásnál ez gyakran vitás. Ha az egyik fél szülei pénzt adnak lakásvásárláshoz, nem elegendő azt vizsgálni, hogy melyik bankszámlára érkezett az összeg. Az ajándékozási szándékot kell feltárni.
Jelentős lehet:
az ajándékozási szerződés;
a banki közlemény;
az ajándékozó levelezése;
tanúvallomás;
a pénz átadásának célja;
az, hogy a vagyontárgy kinek a nevére került.
Ha az ajándékot kifejezetten „a fiatal párnak” vagy „közös otthonuk megteremtésére” adták, közös ajándék is megállapítható. Ha viszont a szülő egyértelműen saját gyermekének kívánt különvagyoni juttatást adni, az összeg különvagyon maradhat.
10. Mi történik a különvagyon értékének növekedésével?
El kell különíteni a különvagyon piaci értéknövekedését, annak hasznát és a közös vagyonból végzett értéknövelő ráfordítást.
Piaci értéknövekedés
Ha a különvagyoni ingatlan értéke pusztán a piaci árak változása miatt növekszik, az értéknövekedés főszabály szerint a különvagyonhoz kapcsolódik.
A különvagyon haszna
A különvagyon vagyonközösség fennállása alatt keletkező, költségekkel és terhekkel csökkentett haszna a közös vagyont gyarapítja.
Ilyen lehet:
bérleti díj;
kamat;
osztalék;
termény;
más rendszeres hozam.
Értéknövelő ráfordítás
Ha a közös vagyonból jelentős felújítást vagy bővítést végeznek az egyik házastárs különvagyoni ingatlanán, a közös vagyon javára megtérítési igény keletkezhet.
Kivételesen, ha a ráfordítás az ingatlan értékének jelentős és tartós növekedését eredményezte, a másik házastárs tulajdoni hányadra is igényt tarthat. A puszta karbantartás, rezsi vagy kisebb javítás azonban általában nem alakítja át a tulajdoni viszonyokat.
11. Közös vagyon-e az egyik fél vállalkozása?
A „vállalkozás” többféle vagyoni elemet jelenthet, ezért a kérdésre nem adható egyetlen mondatos válasz.
El kell különíteni:
az egyéni vállalkozó üzleti célú vagyonát;
a gazdasági társaság vagyonát;
a házastárs tulajdonában álló üzletrészt vagy részvényt;
a vállalkozásból származó jövedelmet.
Ha az egyik házastárs egyéni vállalkozóként a vagyonközösség alatt szerez eszközöket, készletet, követeléseket vagy más vagyoni értéket, azok a házastársi vagyonjog szempontjából közös vagyoni elemek lehetnek, még akkor is, ha az üzleti tevékenységet kizárólag ő végzi.
A vállalkozói tevékenységet folytató házastárs a foglalkozásához szükséges és üzleti célú közös vagyont önállóan használhatja és kezelheti. Ez a célszerű gazdálkodást szolgálja, de nem jelenti azt, hogy a másik házastársnak nincs vagyoni érdekeltsége.
Gazdasági társaságnál a társaság vagyona nem azonos a tag házastárs vagyonával. A társaság tulajdonában álló gép, ingatlan vagy bankszámla nem kerül közvetlenül a házastársak közös vagyonába. A házastársi vagyon része az üzletrész, részvény vagy más tagsági részesedés értéke lehet.
12. Közös vagyon-e a cégben fennálló üzletrész?
Ha az üzletrészt a házastársi vagyonközösség fennállása alatt, közös vagyonból szerezték, annak vagyoni értéke a közös vagyonhoz tartozik akkor is, ha a tagjegyzékben és a cégnyilvántartásban csak az egyik házastárs szerepel tagként.
A tag házastárs gyakorolja:
a tagsági jogokat;
a szavazati jogot;
a társasági döntésekben való részvételt.
A másik házastárs ettől még vagyoni igényt támaszthat az üzletrésszel kapcsolatban.
A vagyonmegosztás során a bíróság a nem tag házastársnak megfelelő feltételekkel üzletrészt vagy üzletrészhányadot is juttathat, de ez nem automatikus. Figyelembe kell venni:
a társasági szerződést;
a társaság működőképességét;
a felek kérelmét;
a vagyoni rész más módon történő kiadásának lehetőségét.
A közös vagyonból szerzett üzletrész közös vagyoni jellege nem függ attól, hogy formálisan csak az egyik házastárs a társaság tagja.
Ha az üzletrész már a vagyonközösség kezdete előtt az egyik fél tulajdonában volt, különvagyon lehet. A vagyonközösség alatt keletkező osztalék és a közös ráfordításból eredő értéknövekedés azonban külön elszámolást igényelhet.
13. Közös vagyonnak számít-e a munkabér?
Igen. A vagyonközösség fennállása alatt megszerzett munkabér főszabály szerint közös vagyon.
Ez akkor is így van, ha:
csak az egyik házastárs dolgozik;
jelentős jövedelmi különbség van;
a bért kizárólag az egyik fél számlájára utalják;
a másik házastárs a háztartást vezeti vagy a gyermekeket gondozza.
A házassági vagyonközösség nem a keresetek arányában osztja fel a vagyont. A magasabb kereset önmagában nem alapoz meg nagyobb közös vagyoni részesedést.
A döntő az, hogy a munkabér mikor vált megszerzett vagyoni értékké. Az életközösség megszűnése után végzett munkáért járó munkabér főszabály szerint már annak a külön vagyonába tartozik, aki azt megszerezte.
Határhelyzetben jelentős lehet, hogy a bónusz, prémium vagy elmaradt munkabér mely időszak teljesítményéhez kapcsolódik, és mikor vált esedékessé.
14. Mi a helyzet a házasság alatt kapott bónusszal vagy osztalékkal?
A vagyonközösség fennállása alatt megszerzett bónusz, prémium, jutalom és más munkához kapcsolódó juttatás a közös vagyont gyarapítja.
Közös vagyon lehet akkor is, ha:
kizárólag az egyik házastárs munkájához kapcsolódik;
rendkívüli teljesítményért jár;
részvényben vagy más vagyoni formában fizetik ki.
A vagyonközösség megszűnése körüli időszakban vizsgálni kell, hogy a juttatás:
mikor vált esedékessé;
milyen időszak munkájához kapcsolódik;
feltételes vagy már megszerzett követelés volt-e.
Az osztaléknál el kell különíteni magát az üzletrészt és annak hasznát. Ha az üzletrész különvagyon, a vagyonközösség fennállása alatt abból keletkező nettó osztalék főszabály szerint a különvagyon hasznaként közös vagyon lehet.
Ha az osztalékról csak az életközösség megszűnése után döntöttek, de az a korábbi, vagyonközösség alatt felhalmozott eredményből származik, összetett elszámolási kérdés merülhet fel. Nem feltétlenül elegendő kizárólag a kifizetés napját vizsgálni.
15. Ki felel a házasság alatt keletkezett tartozásokért?
A tartozásoknál el kell választani:
a házastársak egymás közötti belső viszonyát;
és a hitelezővel szembeni külső felelősséget.
A vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozás a közös vagyon passzív oldalához tartozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden, az egyik fél által vállalt tartozásért a másik házastárs korlátlanul és teljes különvagyonával felel.
A hitelezővel szembeni felelősség attól függ:
ki kötötte a szerződést;
hozzájárult-e a másik házastárs;
fennáll-e a hozzájárulás törvényi vélelme;
milyen célra vállalták a kötelezettséget;
tudott-e a hitelező a hozzájárulás hiányáról;
a tartozás közös vagy különvagyoni jellegű-e.
Ha mindkét házastárs aláírta a kölcsönszerződést, főadós vagy adóstárs, a hitelezővel szembeni kötelezettségüket nem szünteti meg a válás vagy az egymás közötti megállapodás.
16. Közös tartozás-e az egyik házastárs által felvett hitel?
Nem automatikusan, de lehet közös tartozás.
A vizsgálatnál jelentős:
mikor vették fel a hitelt;
mire fordították;
tudott-e róla a másik házastárs;
hozzájárult-e;
a család, a közös háztartás vagy a közös vagyon érdekét szolgálta-e;
a hitelező milyen körülményekről tudott.
Ha az egyik házastárs a vagyonközösség alatt a családi lakás megvásárlására, felújítására vagy a közös háztartás szükségleteire vesz fel hitelt a másik fél tudtával, a tartozás közös jellege erősen felmerül.
Ha azonban a hitelt kizárólag az egyik házastárs különvagyonának megszerzésére, fenntartására, saját külön tartozásának rendezésére vagy a másik fél érdekeitől teljesen idegen célra fordította, külön tartozás lehet.
A hitelezővel szembeni felelősség és a házastársak egymás közötti elszámolása eltérhet. Elképzelhető, hogy a bankkal szemben csak az aláíró házastárs adós, de a vagyonmegosztáskor a tartozás közös célra történő felhasználása miatt annak terhét részben mindkét fél között el kell számolni.
17. Hogyan kell megítélni a titokban felvett kölcsönt?
A titkosság önmagában nem dönti el a kölcsön közös vagy külön tartozás jellegét, de fontos bizonyítási körülmény.
Vizsgálni kell:
tudott-e a másik házastárs a kölcsönről;
hozzájárult-e kifejezetten vagy ráutaló magatartással;
mire fordították az összeget;
részesült-e belőle a közös vagyon vagy a család;
a hitelező tudta-e, hogy a másik házastárs nem járult hozzá;
a kölcsön a mindennapi élet szokásos szükségleteit vagy rendkívüli magáncélt szolgált-e.
Ha az egyik fél titokban, saját szerencsejátékára, házasságon kívüli kapcsolatára vagy más, kizárólag személyes céljára vesz fel kölcsönt, az egymás közötti viszonyban erős érv szól a külön tartozás mellett.
Ha viszont a kölcsönt titokban ugyan, de a közös lakás sürgős javítására, a család mindennapi kiadásaira vagy közös tartozás kifizetésére fordították, a tartozás minősítése összetettebb.
A hitelező igényét külön kell vizsgálni. A másik házastárs nem feltétlenül mentesül a közös vagyon érintettsége alól pusztán azért, mert utólag azt állítja, hogy a kölcsönről nem tudott. A rendelkezési és hozzájárulási vélelmeknek jelentősége lehet.
18. Mi történik, ha az egyik fél elrejti vagy elajándékozza a vagyont?
A vagyon elrejtése, áron aluli eladása vagy elajándékozása nem feltétlenül eredményezi azt, hogy a vagyontárgy egyszerűen kiesik a vagyonmegosztásból.
A közös vagyonnal a házastársak főszabály szerint közösen vagy a másik hozzájárulásával rendelkezhetnek. Bizonyos hétköznapi és üzleti ügyleteknél a hozzájárulást vélelmezni lehet, de ez nem ad korlátlan felhatalmazást a közös vagyon elvonására.
Ha az egyik házastárs a másik hozzájárulása nélkül, rosszhiszeműen rendelkezik a közös vagyonnal, felmerülhet:
a harmadik személlyel kötött ügylet hatálytalansága;
a vagyontárgy visszakövetelése;
megtérítési kötelezettség;
kártérítési felelősség;
a vagyontárgy értékének a vagyonmérlegben történő elszámolása.
Ha a vagyontárgyat hozzátartozónak ingyenesen vagy feltűnően alacsony áron juttatják, a szerző fél jóhiszeműsége és a házastársi kapcsolat ismerete különösen fontos.
A vagyonmegosztás során az elvont vagy eltitkolt vagyontárgy értékét úgy is figyelembe lehet venni, hogy azt a rendelkezést végrehajtó házastárs által már megkapott vagyoni részhez számítják.
Sürgős esetben szükség lehet:
ideiglenes intézkedésre;
ingatlan-nyilvántartási perindítási tény feljegyzésére;
biztosítási intézkedésre;
számlaadatok vagy cégiratok beszerzésére;
a harmadik személy bevonására.
19. Hogyan bizonyítható, hogy egy vagyontárgy különvagyon?
A vagyonközösség fennállása alatt meglévő vagyontárgyról vélelmezni kell, hogy közös vagyon. Ezért annak kell bizonyítania a különvagyoni jelleget, aki arra hivatkozik.
A bizonyítás tárgya rendszerint:
a szerzés időpontja;
a szerzés jogcíme;
a vételár forrása;
az esetleges ajándékozási szándék;
a különvagyoni érték továbbforgatása;
a közös vagyonból történt ráfordítás.
Bizonyíték lehet:
adásvételi szerződés;
ajándékozási szerződés;
hagyatékátadó végzés;
bankszámlakivonat;
átutalási bizonylat;
értékpapírszámla;
hitelszerződés;
adóbevallás;
számla;
korábbi tulajdoni lap;
tanúvallomás;
levelezés.
Nem elegendő feltétlenül azt bizonyítani, hogy a vagyontárgy csak az egyik fél nevén van. Az ingatlan-nyilvántartási vagy cégnyilvántartási bejegyzés a külső jogviszonyt mutatja, de a házastársak egymás közötti vagyonjogi viszonyát nem minden esetben dönti el.
A bizonyítás annál nehezebb, minél hosszabb idő telt el, minél többször alakult át a vagyon, és minél inkább összekeveredtek a közös és különvagyoni pénzeszközök.
20. Mi a jelentősége a bankszámlakivonatoknak és szerződéseknek?
A bankszámlakivonatok a vagyonjogi bizonyítás legfontosabb iratai közé tartoznak, mert időrendben megmutathatják:
a jövedelmek beérkezését;
a vételár megfizetését;
az örökség vagy ajándék átvételét;
a hitelfolyósítást;
a hiteltörlesztést;
a vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeget;
a másik számlára történő átvezetést;
a vagyon eltűnését vagy elajándékozását.
A bankszámlakivonat önmagában azonban nem mindig bizonyítja az ügylet jogcímét. Egy átutalásból látható lehet, hogy 10 millió forint érkezett, de nem feltétlenül derül ki, hogy:
ajándék;
kölcsön;
vételár;
örökség;
vagy más jogcímen történt.
Ezért a pénzmozgást össze kell kapcsolni az alapul szolgáló szerződéssel, nyilatkozattal vagy más bizonyítékkal.
A leggyakrabban szükséges dokumentumok:
ingatlan-adásvételi szerződések;
kölcsön- és hitelszerződések;
ajándékozási szerződések;
hagyatékátadó végzések;
társasági szerződések;
tagjegyzékek;
üzletrész-átruházási okiratok;
biztosítási és befektetési szerződések;
felújítási számlák;
gépjármű-adásvételi okiratok.
A dokumentumokból pontos időrendet kell készíteni. Egyetlen számla vagy szerződés ritkán ad teljes választ. Az iratokat együtt kell értékelni a pénzmozgásokkal, a vagyontárgy későbbi sorsával és a felek nyilatkozataival.
A vagyonjogi vita kezdetén különösen fontos a számlakivonatok, elektronikus dokumentumok és szerződések mielőbbi összegyűjtése. A pénzintézetek és más szolgáltatók nem feltétlenül őrzik korlátlan ideig az adatokat, a hozzáférés pedig a különválást követően gyakran nehezebbé válik.