Örökbefogadás és gyámság
Az örökbefogadás és a gyámság egyaránt a gyermek védelmét szolgálja, joghatásuk azonban alapvetően eltér. Az örökbefogadás tartós szülő–gyermek kapcsolatot és rokoni köteléket hoz létre: az örökbefogadott az örökbefogadó családjában főszabály szerint a vér szerinti gyermekével azonos jogállásba kerül. A gyámság ezzel szemben a szülői felügyeletet helyettesítő intézmény, amely addig biztosítja a gyermek gondozását, törvényes képviseletét és vagyonának kezelését, amíg nem kerül ismét szülői felügyelet alá vagy nagykorúvá nem válik.
Mindkét jogintézmény középpontjában a gyermek érdeke áll. Az örökbe fogadni kívánó személy szándéka, a vér szerinti szülő helyzete és a gyámjelölt alkalmassága fontos szempont, de egyik sem előzheti meg a gyermek biztonságos, kiegyensúlyozott és lehetőség szerint családi környezetben történő nevelkedésének követelményét.
1. Milyen feltételekkel fogadható örökbe gyermek?
Örökbe fogadni kiskorú gyermeket lehet. Az örökbefogadás célja, hogy a gyermek olyan családban nevelkedhessen, amelyben tartósan biztosítható a gondozása, nevelése, érzelmi biztonsága és megfelelő fejlődése.
A gyermek örökbefogadásához nem elegendő, hogy valaki vállalná a felnevelését. Először azt kell tisztázni, hogy a gyermek jogilag örökbe fogadható-e. Ennek alapja lehet különösen, ha:
a gyermek szülei meghaltak;
a vér szerinti szülő hozzájárult az örökbefogadáshoz;
a szülő hozzájárulására a törvény alapján nincs szükség;
a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette;
a nevelésbe vett gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította;
vagy a gyermek más, törvényben meghatározott okból tartósan nem nevelkedhet vér szerinti családjában.
A szülő átmeneti nehézsége, rossz anyagi helyzete vagy lakhatási problémája önmagában nem teszi a gyermeket örökbe fogadhatóvá. Az örökbefogadás nem szociális szankció, és nem arra szolgál, hogy a jobb anyagi körülmények között élő személy „átvegye” a gyermeket. A döntő kérdés az, hogy a vér szerinti családban történő nevelkedés tartósan biztosítható-e, illetve az örökbefogadás szolgálja-e legjobban a gyermek érdekét.
Az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges továbbá, hogy az örökbefogadó személy alkalmas legyen a gyermek felnevelésére, a köztük kialakult kapcsolat megfelelő legyen, és valamennyi szükséges hozzájárulás rendelkezésre álljon. Főszabály szerint örökbefogadás előtti gondozási időre is sor kerül, amelynek során a gyermek ténylegesen az örökbefogadó háztartásában él, és vizsgálható, hogy a családi beilleszkedés megfelelően alakul-e.
A tizennegyedik életévét betöltött gyermek örökbefogadásához saját hozzájárulása is szükséges. A tizennégy év alatti, de ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét korának és érettségének megfelelően figyelembe kell venni. Nem engedélyezhető olyan örökbefogadás, amelyet az érett gyermek következetesen ellenez, és amelynek elfogadására a körülmények alapján nem várható.
2. Ki fogadhat örökbe?
Örökbefogadó az a személy lehet, aki:
betöltötte a huszonötödik életévét;
cselekvőképes;
személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a gyermek felnevelésére;
a gyermeknél legalább tizenhat, főszabály szerint legfeljebb negyvenöt évvel idősebb;
és vele szemben nem áll fenn törvényi kizáró ok.
Háromévesnél idősebb gyermek örökbefogadásánál a legnagyobb megengedett korkülönbség ötven év lehet. Testvérek együttes örökbefogadásánál a korkülönbséget a legidősebb gyermekhez kell viszonyítani. Rokoni örökbefogadásnál, valamint a házastárs gyermekének örökbefogadásánál a korkülönbségre vonatkozó szabályok eltérően érvényesülhetnek.
Közösen házastársak fogadhatnak örökbe. A jog ezzel arra törekszik, hogy a gyermek lehetőség szerint tartós és jogilag rendezett családi környezetbe kerüljön. Házastársak esetén elegendő, ha az életkorra és korkülönbségre vonatkozó feltételeknek legalább egyikük megfelel.
Egyedülálló személy kivételesen fogadhat örökbe. Ilyenkor az alkalmasság megállapításához külön, a családpolitikáért felelős miniszter közreműködésével járó engedélyezési feltételek is kapcsolódhatnak. Az egyedülálló családi állapota önmagában nem jelenti azt, hogy alkalmatlan volna, de az engedélyezés nem automatikus, hanem különös méltánylást érdemlő esethez és a gyermek érdekének vizsgálatához kötött.
Nem fogadhat örökbe különösen az, aki:
szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll;
közügyektől eltiltás hatálya alatt áll;
saját gyermeke nevelésbe vétel alatt áll;
vagy más törvényi kizáró ok miatt nem tekinthető alkalmasnak.
Az anyagi jólét önmagában nem elég. A hatóság vizsgálja többek között az örökbefogadó személyiségét, egészségi állapotát, lakhatását, családi és párkapcsolati stabilitását, gyermeknevelési elképzeléseit, életvitelét, támogató környezetét és azt is, mennyire reálisak az örökbefogadással kapcsolatos elvárásai.
3. Mi a különbség a nyílt és a titkos örökbefogadás között?
Nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő úgy járul hozzá az örökbefogadáshoz, hogy ismeri azt a személyt vagy házaspárt, aki a gyermeket örökbe kívánja fogadni. A felek közötti kapcsolat létrejöttében rendszerint erre jogosult közvetítő szervezet működik közre.
A nyílt örökbefogadás nem jelenti automatikusan azt, hogy a vér szerinti szülő az örökbefogadás után rendszeresen kapcsolatot tarthat a gyermekkel. Az örökbefogadás joghatása éppen az, hogy a szülői jogállás az örökbefogadóra kerül át. Az örökbefogadás utáni kapcsolattartás csak különleges esetekben, a jogszabályi keretek és mindenekelőtt a gyermek érdeke alapján jöhet szóba.
Titkos örökbefogadás esetén a vér szerinti szülő nem ismeri az örökbefogadó személyét, vagy a szülő hozzájárulására egyáltalán nincs szükség. Ilyen lehet például, ha a szülő úgy járul hozzá gyermeke örökbefogadásához, hogy az örökbefogadó személyét nem kívánja megismerni, vagy ha a gyermek szülői hozzájárulás nélkül örökbe fogadható.
A titkosság célja többek között:
a gyermek új családi helyzetének védelme;
az örökbefogadó család magánéletének biztosítása;
a vér szerinti szülő személyes adatainak védelme;
és annak megelőzése, hogy a gyermek elhelyezése körül közvetlen befolyásolás, ellenszolgáltatás vagy jogellenes közvetítés történjen.
A titkos örökbefogadás sem jelenti azt, hogy az örökbefogadott soha nem ismerheti meg származását. Az örökbefogadottat külön szabályok alapján megilleti a vér szerinti származás megismeréséhez fűződő jog, és meghatározott feltételekkel tájékoztatást kérhet vér szerinti szülőjéről, testvéreiről, valamint az egészségét érintő lényeges adatokról.
4. Hogyan zajlik az örökbefogadási eljárás?
Az általános örökbefogadási eljárás rendszerint az alkalmassági vizsgálattal kezdődik. Az örökbe fogadni szándékozó személy jelentkezik az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatnál, majd megindul személyi, családi, egészségi és környezeti alkalmasságának felmérése.
Az előkészítő szakaszban sor kerülhet:
személyes beszélgetésekre;
környezettanulmányra;
orvosi és pszichológiai vizsgálatra;
jövedelmi és lakhatási körülmények ellenőrzésére;
örökbefogadásra felkészítő tanácsadásra vagy képzésre;
a családi és támogató kapcsolatok feltérképezésére;
valamint az örökbefogadó elképzeléseinek és motivációjának értékelésére.
A gyámhatóság az összegyűjtött adatok alapján határoz az alkalmasságról. A határozat nem valamely konkrét gyermek „odaítélését” jelenti, hanem annak megállapítását, hogy a kérelmező elvileg alkalmas lehet örökbefogadásra.
Ezt követi a gyermek és az örökbefogadó összeillesztése. Itt nem az a cél, hogy a jelentkező számára keressenek az igényeinek megfelelő gyermeket, hanem az, hogy az örökbe fogadható gyermek számára találják meg a szükségleteihez leginkább illeszkedő családot.
A személyes találkozások és az ismerkedés után örökbefogadás előtti gondozás következik. Ennek során a gyermek az örökbefogadó családjában él, a szakemberek pedig figyelemmel kísérik a kapcsolat kialakulását, a gyermek alkalmazkodását és az örökbefogadó gondozási képességét.
Az örökbefogadást végül a gyámhatóság engedélyezi. Az eljárás során meghallgatja az érintetteket, ellenőrzi a szükséges hozzájárulásokat és okiratokat, vizsgálja az örökbefogadás törvényi feltételeit, továbbá azt, hogy a döntés megfelel-e a gyermek érdekének.
Rokoni örökbefogadásnál, a házastárs gyermekének örökbefogadásánál, nevelőszülői vagy más különleges helyzetben az eljárás egyes előkészítő lépései eltérhetnek, de a gyermek érdekének vizsgálata ezekben az esetekben sem mellőzhető.
5. Szükséges-e a vér szerinti szülő hozzájárulása?
Főszabály szerint igen. A vér szerinti szülő szülői jogállása nem szüntethető meg pusztán azért, mert egy másik személy alkalmasabbnak vagy jobb anyagi helyzetűnek tűnik. Az örökbefogadáshoz ezért rendszerint a szülő megfelelő formában tett hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
Nyílt örökbefogadásnál a szülő meghatározott, általa ismert örökbefogadó személy javára járul hozzá az örökbefogadáshoz. Titkos örökbefogadásnál úgy nyilatkozik, hogy az örökbefogadó személyét nem ismeri, és nem kívánja megismerni.
A hozzájárulásnak személyesnek, önkéntesnek és megfelelő tájékoztatáson alapulónak kell lennie. Nem lehet érvényesen hozzájárulást szerezni:
fenyegetéssel;
megtévesztéssel;
jogellenes nyomásgyakorlással;
vagyoni ellenszolgáltatás ígéretével;
vagy a jogkövetkezmények elhallgatásával.
Kisgyermek esetén a törvény meghatározott gondolkodási időt biztosíthat a szülőnek. A hathetesnél fiatalabb gyermek örökbefogadásához adott hozzájárulásnál ezért különös jelentősége van annak, hogy a nyilatkozat mikor válik véglegessé, illetve meddig vonható vissza a gyermek érdekében.
A hozzájárulás következményeit a szülővel egyértelműen közölni kell. Az örökbefogadás engedélyezésével a szülői felügyeleti, tartási, törvényes képviseleti és főszabály szerint öröklési kapcsolat is alapvetően átalakul.
6. Mikor mellőzhető a hozzájárulás?
A vér szerinti szülő hozzájárulása csak törvényben meghatározott esetekben mellőzhető. Ilyen lehet különösen, ha:
a szülő szülői felügyeletét a bíróság jogerősen megszüntette;
a nevelésbe vett gyermeket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította;
a szülő személye ismeretlen;
a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, és felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre;
a szülő cselekvőképtelen, és ennek oka nem a kiskorúsága;
vagy a gyermek olyan körülmények között maradt ellátás nélkül, amelyekhez a törvény a hozzájárulás nélküli örökbefogadás lehetőségét kapcsolja.
Nevelésbe vett gyermek örökbe fogadhatóvá nyilvánításánál különösen azt vizsgálják, hogy a szülő fenntartott-e valós és rendszeres kapcsolatot gyermekével, együttműködött-e a gyermekvédelmi szervekkel, változtatott-e a kiemelést előidéző körülményeken, és reálisan várható-e a gyermek visszagondozása.
Nem minden ritka vagy sikertelen kapcsolattartás jelenti automatikusan a gyermekről való lemondást. Vizsgálni kell a szülő akadályoztatását, egészségi és élethelyzetét, a gyermek elhelyezésének távolságát, valamint azt is, kapott-e megfelelő segítséget a család helyzetének rendezéséhez.
A szülő hozzájárulásának mellőzése súlyos beavatkozás a családi kapcsolatba, ezért kizárólag a törvényi feltételek igazolt fennállása és a gyermek tartós érdekének vizsgálata alapján történhet.
7. Milyen joghatásai vannak az örökbefogadásnak?
Az örökbefogadással az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába kerül. A rokoni kapcsolat nemcsak az örökbefogadó és a gyermek között jön létre, hanem főszabály szerint az örökbefogadó rokonaira és az örökbefogadott későbbi leszármazóira is kiterjed.
Az örökbefogadó:
a gyermek szülőjévé válik;
gyakorolja a szülői felügyeletet;
köteles a gyermeket gondozni, nevelni és tartani;
törvényes képviselőként jár el;
kezeli a gyermek vagyonát a szülőkre vonatkozó szabályok szerint;
és őt illetik meg a szülői jogálláshoz kapcsolódó jogosultságok.
Az örökbefogadott gyermek:
az örökbefogadó törvényes örökösévé válik;
az örökbefogadó családjának tagjává lesz;
családi neve megváltozhat;
rokontartási kapcsolatba kerül az örökbefogadóval és annak rokonaival;
valamint az örökbefogadó vér szerinti gyermekével azonos családi jogállást szerez.
Az örökbefogadással a vér szerinti szülő szülői felügyeleti joga és tartási kötelezettsége főszabály szerint megszűnik. A vér szerinti családdal fennálló rokonság biológiai ténye nem törlődik, de az abból eredő családjogi és öröklési joghatások jelentős része megszűnik vagy háttérbe szorul.
Kivételt képezhet például a házastárs gyermekének örökbefogadása. Ebben az esetben a gyermek és az a vér szerinti szülő, aki az örökbefogadó házastársa, továbbra is szülő–gyermek kapcsolatban marad.
Az örökbefogadott származásának megismeréséhez való joga az örökbefogadással nem szűnik meg. Az információk kiadásánál azonban a gyermek, a vér szerinti szülő és az örökbefogadó család személyiségi jogait egyaránt figyelembe kell venni.
8. Megszüntethető-e az örökbefogadás?
Igen, de az örökbefogadás felbontása kivételes megoldás. Az örökbefogadás nem próbaidős gondozási jogviszony, hanem tartós szülő–gyermek kapcsolat, ezért egyszerű egyoldalú nyilatkozattal nem szüntethető meg.
Kölcsönös kérelemre a gyámhatóság bonthatja fel az örökbefogadást. Kiskorú örökbefogadott esetén ehhez nem elegendő az örökbefogadó és a gyermek vagy törvényes képviselője közötti egyetértés: a felbontásnak a gyermek érdekét is szolgálnia kell.
Egyoldalú kérelemre a bíróság akkor bonthatja fel az örökbefogadást, ha a kapcsolat fenntartása valamelyik fél számára elviselhetetlenné vált. A bíróság vizsgálja:
mi vezetett a kapcsolat megromlásához;
melyik fél magatartása idézte elő a helyzetet;
helyreállítható-e még a családi kapcsolat;
kiskorú esetén milyen következménye lenne a felbontásnak;
és hogyan biztosítható a gyermek további gondozása.
Kiskorú gyermek esetén az örökbefogadó saját felróható magatartására rendszerint nem hivatkozhat úgy, hogy ezzel a gyermekkel szembeni szülői felelősségét egyszerűen megszüntesse.
Az örökbefogadás felbontása után:
megszűnnek az örökbefogadáshoz kapcsolódó családjogi és öröklési joghatások;
feléledhetnek a vér szerinti rokonságból eredő egyes jogok és kötelezettségek;
a vér szerinti szülő szülői felügyelete azonban nem áll automatikusan helyre;
az örökbefogadással felvett családi név főszabály szerint nem viselhető tovább;
indokolt esetben a gyámhatóság vagy a bíróság engedélyezheti a név megtartását;
a korábban meghalt örökbefogadó után már megszerzett jogokat a felbontás nem érinti.
A felbontás mellett külön jogintézmény az örökbefogadás hatálytalanná válása. Erre például akkor kerülhet sor, ha az örökbefogadó később a gyermeket sajátjaként ismeri el, vagy apaságát, illetve anyaságát jogerősen megállapítják.
9. Mi a gyámság?
A gyámság a szülői felügyeletet helyettesítő családjogi intézmény. Olyan kiskorú gyermek számára biztosít gondozót, nevelőt, törvényes képviselőt és vagyonkezelőt, aki nem áll szülői felügyelet alatt.
A gyám jogállása több szempontból hasonlít a szülőéhez, de nem válik a gyermek szülőjévé, és közöttük nem keletkezik öröklési rokoni kapcsolat. A gyám feladata hatósági kirendelésen alapul, működését a gyámhatóság felügyeli, és jogköre több területen korlátozottabb, mint a szülőé.
A gyámság és a szülői felügyelet főszabály szerint kizárja egymást. Ha van olyan szülő, aki a szülői felügyeletet gyakorolni tudja és jogosult gyakorolni, rendszerint nincs helye gyámrendelésnek.
A gyámság nem azonos a gondnoksággal. Gyámot kiskorú gyermek mellé rendelnek, míg gondnokot olyan nagykorú személy mellé, akinek cselekvőképességét a bíróság meghatározott ügyekben korlátozta vagy teljesen kizárta.
10. Mikor rendelnek gyámot a gyermek mellé?
Gyámot akkor kell rendelni, ha a kiskorú nem áll szülői felügyelet alatt. Ilyen helyzet állhat elő különösen, ha:
mindkét szülő meghalt;
a szülők ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak;
mindkét szülő szülői felügyelete szünetel;
a bíróság mindkét szülő szülői felügyeletét megszüntette;
a gyermeket harmadik személynél helyezték el;
a gyermeket családba fogadták;
a gyermeket nevelésbe vették;
vagy más okból nincs olyan szülő, aki törvényes képviseletét és gondozását elláthatná.
A gyámhatóság a gyámot hivatalból rendeli ki. A gyámrendelés szükségességét bejelentheti rokon, intézmény, hatóság vagy más személy, de a hatóság a tudomására jutott körülmények alapján kérelem nélkül is köteles eljárni.
Az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel esetén gyakran gyermekvédelmi gyámot rendelnek. Ha a gyermek alkalmas és vállaló hozzátartozóhoz vagy más személyhez kerül, az érintett személy családbafogadó gyámként is kirendelhető.
Nem feltétlenül kell gyámot rendelni pusztán azért, mert a gyermek egyik szülője meghalt. Ha a másik szülő szülői felügyeleti joga fennáll, és azt gyakorolni tudja, a gyermek továbbra is szülői felügyelet alatt marad.
11. Ki lehet gyám?
Gyám minden olyan nagykorú személy lehet, aki:
cselekvőképes;
személyében és körülményeiben alkalmas a feladatra;
vele szemben nem áll fenn kizáró ok;
és – a gyermekvédelmi gyám kivételével – vállalja a tisztséget.
A szülő közokiratban vagy végrendeletben előre gyámot nevezhet. A gyámhatóság főszabály szerint a nevezett személyt rendeli ki, kivéve, ha ez a gyermek érdekével ellentétes, a nevezett személy alkalmatlan, kizáró ok alatt áll, vagy a tisztséget nem vállalja.
Nevezett gyám hiányában a gyámhatóság rendelt gyámot jelöl ki. Elsősorban olyan alkalmas közeli hozzátartozót vagy más személyt keres, aki:
a gyermekkel már kapcsolatban áll;
korábban részt vett gondozásában;
képes stabil családi környezetet biztosítani;
és személyét a gyermek is elfogadja.
A tizennegyedik életévét betöltött gyermek gyámjául nem rendelhető az a személy, aki ellen a gyermek alapos okból kifejezetten tiltakozik. Fiatalabb, ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét is figyelembe kell venni.
Nem lehet gyám például az, aki:
cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll;
szülői felügyeletet megszüntető ítélet hatálya alatt áll;
akinek saját gyermekét örökbe fogadhatónak nyilvánították;
akit a szülő érvényesen kizárt a gyámság viseléséből;
vagy személyes körülményei miatt nem képes a gyermek érdekeinek megfelelő ellátására.
Kivételesen több gyám is rendelhető, például ha házastársak közösen vállalják a gyermek gondozását, vagy a gyermek jelentős vagyonának kezelése különleges szakértelmet kíván. Testvérek részére lehetőség szerint ugyanazt a gyámot célszerű kirendelni, ha ez érdekükkel nem ellentétes.
12. Milyen jogai és kötelezettségei vannak a gyámnak?
A gyám főszabály szerint:
gondozza és neveli a gyermeket;
biztosítja lakhatását, ellátását és iskoláztatását;
törvényes képviselőként eljár a gyermek nevében;
kezeli a gyermek vagyonát;
kapcsolatot tart az oktatási, egészségügyi és gyermekvédelmi intézményekkel;
és meghozza a gyermek mindennapi életéhez szükséges döntéseket.
A gyámnak minden döntésében a gyermek érdekét kell elsődlegesen figyelembe vennie. A gyermek véleményét korának és érettségének megfelelően meg kell hallgatnia, és a gyermek személyét érintő fontos döntésekbe lehetőség szerint be kell vonnia.
A gyám törvényes képviselői joga nem korlátlan. Nem járhat el olyan ügyben, amelyben saját maga és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ilyenkor eseti gyám kirendelése szükséges.
A gyermek vagyonát a gyám saját vagyonától elkülönítetten, gondosan köteles kezelni. Jelentősebb vagyoni ügylethez – például ingatlan értékesítéséhez, örökség visszautasításához, nagyobb értékű vagyon megterheléséhez – gyámhatósági jóváhagyásra lehet szükség.
A gyermek vagyonát a gyám nem használhatja saját céljára. A gyermek jövedelme és vagyona elsősorban a gyermek indokolt szükségleteire fordítható. A gyám a feladat ellátásával összefüggő szükséges és indokolt költségeinek megtérítését kérheti, de a gyámi tisztség nem teszi a gyermek vagyonának tulajdonosává.
A gyám felelősséggel tartozhat, ha:
jogkörét túllépi;
a gyermek érdekeit figyelmen kívül hagyja;
vagyonával nem megfelelően gazdálkodik;
számadási kötelezettségét megszegi;
vagy a gyermeknek felróható módon kárt okoz.
13. Hogyan ellenőrzik a gyám tevékenységét?
A gyám működését a gyámhatóság felügyeli. Az ellenőrzés nem korlátozódik a gyermek vagyonára: kiterjedhet gondozására, nevelésére, iskoláztatására, egészségi ellátására, kapcsolattartására és életkörülményeire is.
A gyámhatóság:
tájékoztatást és iratokat kérhet;
meghallgathatja a gyámot és a gyermeket;
környezettanulmányt készíthet;
ellenőrizheti a gyermek vagyonának kezelését;
egyes jognyilatkozatokat előzetes jóváhagyáshoz köthet;
utasíthatja a gyámot valamely mulasztás pótlására;
eseti számadásra kötelezheti;
és veszélyhelyzetben a gyámot felfüggesztheti vagy elmozdíthatja.
A vagyonkezelés ellenőrzésének legfontosabb eszköze a számadás. A gyám főszabály szerint rendszeres időközönként kimutatást készít a gyermek bevételeiről, kiadásairól és vagyonának változásáról. Gyermekvédelmi gyám esetén gyakoribb számadás is előírható.
A gyámhatóság indokolt esetben rendkívüli vagy eseti számadást is kérhet, különösen akkor, ha a gyermek vagyonának felhasználásával kapcsolatban kérdés merül fel. A gyámi tisztség megszűnésekor a gyám működéséről jelentést és az egész vagyonkezelési időszakra kiterjedő végszámadást köteles benyújtani.
Ha a számadás hiányt, indokolatlan kiadást vagy gondatlan gazdálkodást tár fel, a gyámot a kár megtérítésére kötelezhetik. Vita esetén a gyermek követelése bírósági úton is érvényesíthető.
Súlyos szabályszegésnél a gyámhatóság elmozdíthatja a gyámot. Ha a késedelem veszélyeztetné a gyermeket vagy vagyonát, a gyám azonnali hatállyal felfüggeszthető, és átmenetileg eseti vagy új gyám rendelhető.
14. Mikor szűnik meg a gyámság?
A gyámság megszűnik, ha:
a gyámság alatt álló gyermek meghal;
nagykorúvá válik;
vagy ismét szülői felügyelet alá kerül.
A gyermek szülői felügyelet alá kerülhet például akkor, ha örökbe fogadják, vagy megszűnik az az ok, amely miatt egyik szülője sem gyakorolhatta a szülői felügyeletet.
A gyámság megszűnésétől különbözik a gyám tisztségének megszűnése. A gyámi tisztség megszűnhet:
magának a gyámságnak a megszűnésével;
a gyám halálával;
a gyám felmentésével;
vagy elmozdításával.
A gyám felmentésére kerülhet sor például akkor, ha egészségi vagy családi körülményei miatt már nem képes a feladatot ellátni, vagy más személy kirendelése jobban szolgálná a gyermek érdekét. Elmozdításnak akkor lehet helye, ha a gyám kötelességét súlyosan megszegi, alkalmatlanná válik, vagy a gyermek személyét, illetve vagyonát veszélyezteti.
Ha csak a gyám személye változik, maga a gyámság fennmarad, és új gyámot kell rendelni. A korábbi gyám köteles átadni a gyermek iratait és vagyonát, továbbá jelentést és végszámadást készíteni.