Gyermektartásdíj
A gyermek tartása mindkét szülő közös felelőssége. A gyermeket saját háztartásában gondozó szülő rendszerint természetben teljesíti a tartási kötelezettségét: lakhatást, étkezést, ruházatot, felügyeletet, nevelést és mindennapi ellátást biztosít. A különélő szülő elsősorban pénzben, gyermektartásdíj formájában járul hozzá a gyermek szükségleteihez.
A gyermektartásdíj nem a másik szülő részére fizetett személyes juttatás, hanem a gyermek ellátását szolgáló hozzájárulás. Nem a kapcsolattartás ellenértéke, ezért a két kötelezettség nem számítható be egymásba és nem tehető egymástól függővé.
1. Mikor jár gyermektartásdíj?
Gyermektartásdíj akkor jár, ha a gyermek tartásáról a szülők nem közös háztartásban, közvetlenül és megfelelően gondoskodnak, és ezért az egyik szülőnek pénzben kell hozzájárulnia a gyermek ellátásához.
A kiskorú gyermek tartásra való rászorultságát vélelmezni kell. Nem a gyermeknek vagy a gondozó szülőnek kell bizonyítania, hogy a gyermek saját jövedelméből nem képes eltartani magát.
A tartási kötelezettség fennállását nem befolyásolja, hogy a szülők:
házasságban éltek-e;
élettársi kapcsolatban éltek-e;
valaha közös háztartásban éltek-e;
milyen okból váltak külön;
tartanak-e egymással kapcsolatot.
A kötelezettség a szülői jogállásból ered. Ha az anyai és apai jogállás fennáll, abból a gyermek tartásának kötelezettsége is következik.
2. Melyik szülő köteles tartásdíjat fizetni?
Főszabály szerint a gyermeket saját háztartásában nevelő szülő természetben, a különélő szülő pedig pénzben teljesíti a tartási kötelezettséget.
Ez nem jelenti azt, hogy minden esetben automatikusan a külön bejelentett lakcímen élő szülő fizet. A tényleges gondozási helyzetet kell vizsgálni.
Tartásdíj fizetésére az a szülő is kötelezhető, akinek háztartásában a gyermek él, ha a gyermek tartásáról ténylegesen nem gondoskodik.
Váltott gondoskodás mellett sem kizárt a pénzbeli gyermektartás. Ha a szülők jövedelme, vagyona vagy a gyermekkel kapcsolatban viselt költségei jelentősen eltérnek, pénzbeli hozzájárulásra továbbra is szükség lehet. A váltott gondoskodás önmagában nem jelenti azt, hogy a gyermek valamennyi költsége automatikusan fele-fele arányban oszlik meg.
3. Hogyan határozzák meg a tartásdíj összegét?
A szülők elsősorban megállapodhatnak a tartásdíj összegéről. Megállapodás hiányában a bíróság dönt.
A bíróság figyelembe veszi:
a gyermek indokolt szükségleteit;
mindkét szülő jövedelmi viszonyait;
mindkét szülő vagyoni helyzetét;
a szülők által eltartott más gyermekeket;
a szülők egyéb tartási kötelezettségeit;
a gyermek saját jövedelmét;
a gyermekre tekintettel folyósított családtámogatási, társadalombiztosítási, gyermekvédelmi és szociális ellátásokat.
A tartásdíj gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt–huszonöt százalékához igazodik. Ez azonban nem automatikus számítási szabály. Nem elegendő a nettó fizetést egyszerűen megszorozni egy százalékkal. A gyermek tényleges szükségleteit, a másik szülő hozzájárulását, a kötelezett vagyonát és más eltartottait együttesen kell mérlegelni.
Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kereset megindítását megelőző egy év összes jövedelmét vizsgálják.
4. Milyen költségeket vesznek figyelembe?
A gyermek indokolt szükségletei közé tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások.
Ilyen lehet különösen:
az étkezés;
a ruházat és cipő;
a lakhatás gyermekre eső része;
a közüzemi és háztartási költségek arányos része;
az óvodai és iskolai kiadások;
a tankönyvek és taneszközök;
az utazás;
az egészségügyi ellátás és gyógyszerek;
a gyermek életkorához igazodó szabadidős és kulturális kiadások;
az indokolt különórák;
a nevelés és felügyelet költségei.
Nem minden ténylegesen kifizetett összeg minősül automatikusan indokolt szükségletnek. A költségnek a gyermek életkorához, egészségi állapotához, képességeihez, a család korábbi életviteléhez és a szülők anyagi lehetőségeihez kell igazodnia.
A hétköznapi, köztudomású kiadásokat nem kell minden esetben számlával igazolni. A gondozó szülőnek nem kell a különélő szülő felé folyamatos, tételes elszámolást készítenie a tartásdíj felhasználásáról. A költségeket azonban a perben áttekinthetően, lehetőség szerint havi bontásban elő kell adni.
5. Számít-e a szülők jövedelme és vagyona?
Igen. Mindkét szülő jövedelmét és vagyoni helyzetét vizsgálni kell.
Nem kizárólag a munkabér vagy az adóbevallásban feltüntetett jövedelem számít. Jelentősége lehet:
vállalkozásból származó jövedelemnek;
osztaléknak;
bérbeadásból származó bevételnek;
rendszeres prémiumoknak és jutalmaknak;
értékpapíroknak és megtakarításoknak;
ingatlan- és gépjárművagyonnak;
gazdasági társaságban fennálló részesedésnek;
a kötelezett által ténylegesen irányított társaság eredménytartalékának;
a kötelezett életvitelének.
A szülő nemcsak a rendszeres jövedelmével, hanem a vagyonával is felel a gyermek tartásáért. Ha valaki papíron alacsony munkabért mutat ki, miközben jelentős vagyonnal rendelkezik vagy magas életszínvonalon él, a bíróság nem köteles kizárólag a hivatalos havi fizetésből kiindulni.
A kötelezett teljesítőképességét nemcsak a ténylegesen megszerzett, hanem bizonyos esetekben a képességei és lehetőségei alapján elvárható jövedelem is befolyásolhatja. A munkavégzési lehetőség szándékos kihasználatlansága nem feltétlenül alapozza meg a tartásdíj csökkentését.
6. Számít-e a gyermek különleges szükséglete?
Igen. A gyermek egészségi állapotából, fogyatékosságából, fejlesztési igényéből vagy más egyedi körülményéből eredő költségek a tartásdíj összegét jelentősen befolyásolhatják.
Figyelembe vehető például:
rendszeres gyógyszeres kezelés;
terápia vagy fejlesztés;
gyógyászati segédeszköz;
speciális étrend;
tartós magán-egészségügyi ellátás, ha indokolt;
sajátos nevelési igényhez kapcsolódó oktatás;
rendszeres utazás kezelésre vagy fejlesztésre;
különleges felügyeleti szükséglet.
A kiadás indokoltságát és összegét szükség esetén orvosi irattal, szakvéleménnyel, intézményi igazolással vagy számlával lehet alátámasztani.
A különleges szükséglet nemcsak a költségeket növelheti. Hatással lehet arra is, hogy a gondozó szülő mennyi munkát tud vállalni, illetve milyen mértékű természetbeni gondozást végez.
7. Meghatározható-e a tartásdíj százalékos arányban?
A bíróság ítéletében a tartásdíjat a jelenlegi szabályok szerint határozott összegben állapítja meg. A korábbi százalékos marasztalási rendszer nem maradt fenn.
A tizenöt–huszonöt százalékos arány ma a tartásdíj mértékének meghatározásához alkalmazott mérlegelési támpont, nem pedig az ítéletben előírt fizetési forma.
A szülők ugyanakkor megállapodhatnak százalékos mértékű tartásdíjban. Az ilyen egyezség bírósági jóváhagyásának feltétele, hogy:
megfeleljen a gyermek érdekének;
egyértelmű legyen, mely jövedelmek képezik az alapját;
meghatározható legyen a fizetendő összeg;
végrehajtható rendelkezést tartalmazzon.
Pusztán az, hogy a kötelezett „jövedelmének húsz százalékát” fizeti, vitához vezethet, ha nincs meghatározva, hogy a munkabér, prémium, osztalék, vállalkozói kivét vagy más bevétel beleszámít-e.
8. Meghatározható-e fix összegben?
Igen. A bíróság a tartásdíjat határozott, rendszerint havonta fizetendő pénzösszegben állapítja meg.
A határozatnak vagy megállapodásnak célszerű tartalmaznia:
a havi összeget;
a fizetési kötelezettség kezdő időpontját;
a havi esedékesség napját;
a fizetés módját;
a bankszámlaszámot vagy más teljesítési helyet;
az éves indexálás szabályát;
a már keletkezett hátralék összegét és megfizetésének módját.
A tartásdíjat rendszerint havonta előre kell fizetni. A pontos naptári nap meghatározása azért fontos, mert ebből állapítható meg, mikor esik késedelembe a kötelezett.
A fix összeg előnye a kiszámíthatóság és a végrehajthatóság. Hátránya lehet, hogy megfelelő indexálás nélkül az infláció miatt idővel elveszítheti reálértékét.
9. Hogyan történik a tartásdíj éves emelése?
A bíróság rendelkezhet úgy, hogy a tartásdíj összege minden évben automatikusan emelkedjen a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index alapján.
A jelenlegi szabály szerint az emelés:
a következő év február 1. napjától történik;
az előző évre vonatkozó éves átlagos fogyasztóiár-index növekedésének mértékéhez igazodik;
külön bírósági eljárás vagy felszólítás nélkül következik be.
Ha például a határozat megfelelő indexálási rendelkezést tartalmaz, a kötelezettnek minden évben önállóan ki kell számítania és februártól már az emelt összeget kell fizetnie.
Az indexálás csak az általános pénzromlást követi. Ha a gyermek szükségletei ennél nagyobb mértékben növekednek, vagy más lényeges körülményváltozás történik, külön kérhető a tartásdíj felemelése.
10. Milyen formában érdemes indexálást kikötni?
Az indexálási rendelkezésnek pontosan meg kell határoznia:
a kiinduló havi összeget;
az első emelés időpontját;
az alkalmazott hivatalos mutatót;
az emelés automatikus jellegét;
szükség esetén a kerekítés módját.
Megfelelő megfogalmazás lehet például:
A havi gyermektartásdíj összege minden év február 1. napjától, első alkalommal a megállapodást követő év február 1. napjától, külön felszólítás vagy további jognyilatkozat nélkül emelkedik a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, előző évre vonatkozó éves átlagos fogyasztóiár-index növekedésének mértékével.
Nem célszerű pusztán annyit írni, hogy a tartásdíj „az inflációnak megfelelően” emelkedik. Ebből nem állapítható meg egyértelműen, melyik inflációs adatot, milyen időszakra és mely naptól kell alkalmazni.
Az indexálás a szülők megállapodásán is alapulhat, nem kizárólag bírósági döntésen.
11. Meddig kell gyermektartást fizetni?
A tartási kötelezettség nem szűnik meg minden esetben automatikusan a gyermek tizennyolcadik születésnapján.
A kiskorú gyermek tartásra jogosult. Ha a nagykorúvá vált gyermek továbbra is középfokú iskolai tanulmányokat folytat, a rászorultsági vélelem legfeljebb a huszadik életévének betöltéséig fennmaradhat.
Ezt követően a szükséges tanulmányokat folytató nagykorú gyermek a továbbtanulásra vonatkozó külön feltételek alapján lehet jogosult tartásra.
A továbbtanuló nagykorú gyermek tartása főszabály szerint legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig állhat fenn. Huszonöt éves kor felett a szülő csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
A tartás nem feltétlenül jár a teljes időszakra. Megszűnhet például, ha a gyermek:
befejezi vagy indokolatlanul megszakítja tanulmányait;
tartósan megfelelő jövedelmet szerez;
már nem szorul tartásra;
a tartásra való jogosultság egyéb feltételeit elveszíti.
A kötelezettnek nem célszerű saját döntése alapján egyszerűen megszüntetnie a fizetést, ha végrehajtható határozat áll fenn. A tartási kötelezettség megszüntetését vagy módosítását rendezni kell.
12. Jár-e tartásdíj nagykorú gyermek után?
Igen. A nagykorúság önmagában nem szünteti meg a tartási jogosultságot.
A középfokú tanulmányokat folytató, tizennyolc és húsz év közötti gyermek rászorultsága továbbra is vélelmezhető.
Más nagykorú gyermek akkor lehet jogosult tartásra, ha:
munkaképes ugyan, de szükséges tanulmányokat folytat;
a tanulmányokat indokolt időn belül végzi;
a tartásra rászorul;
megfelelően teljesíti tanulmányi kötelezettségeit;
a szülő teljesítőképes;
nem áll fenn érdemtelenség.
Nagykorúság után a tartás jogosultja főszabály szerint maga a gyermek. Ez azt jelenti, hogy a tartási igényt saját nevében is érvényesítheti, és a tartásdíj teljesítésének módját is ehhez kell igazítani.
13. Jár-e tartásdíj egyetemista gyermek után?
Az egyetemi tanulmányok megalapozhatják a tartási jogosultságot, de ez nem automatikus.
Szükséges tanulmánynak minősülhet:
az életpályára előkészítő szakképzés;
a felsőfokú szakképzés;
az alapképzés;
a mesterképzés;
más, az első megfelelő szakképzettség megszerzését szolgáló képzés.
Vizsgálni kell, hogy a gyermek:
folyamatosan végzi-e a képzést;
rendszeresen teljesíti-e vizsga- és tanulmányi kötelezettségeit;
indokolt időn belül halad-e;
rendelkezik-e saját jövedelemmel, ösztöndíjjal vagy más forrással;
tájékoztatta-e a szülőt a továbbtanulási szándékáról;
valóban rászorul-e a tartásra.
A tanulmányok olyan, a gyermeknek fel nem róható megszakítása, mint például igazolt betegség, nem feltétlenül szünteti meg a folyamatosságot.
A doktori képzésben való részvétel önmagában nem alapozza meg a szülő tartási kötelezettségét. A második vagy újabb, a már megszerzettel azonos vagy alacsonyabb szintű képzettséget adó tanulmányok sem tekinthetők automatikusan szükséges tanulmánynak.
14. Mikor nem köteles a szülő nagykorú gyermekét eltartani?
A szülő nem köteles a nagykorú, továbbtanuló gyermeket eltartani, ha:
a gyermek a tartásra érdemtelen;
tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget;
a tartás a szülő saját szükséges tartását veszélyeztetné;
a tartás a szülő kiskorú gyermekének ellátását veszélyeztetné;
a gyermek már nem szorul tartásra;
a képzés nem minősül szükséges tanulmánynak;
a tanulmányokat nem indokolt időn belül folytatja.
A nagykorú gyermek érdemtelen lehet a tartásra akkor is, ha kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot a tartásra kötelezett szülővel.
Az érdemtelenség azonban nem állapítható meg mechanikusan. Vizsgálni kell, miért szakadt meg a kapcsolat, melyik fél magatartása vezetett ehhez, és történt-e korábban a gyermek kapcsolatának akadályozása.
A szülő a kiskorú gyermekét saját tartásának korlátozásával is köteles eltartani. A továbbtanuló nagykorú gyermekkel szemben ennél enyhébb a mérce: a szülő saját szükséges tartását nem köteles veszélyeztetni.
15. Módosítható-e a tartásdíj összege?
Igen. A tartásdíj felemelése, leszállítása, teljesítési módjának módosítása vagy megszüntetése kérhető, ha a korábbi meghatározás alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak, és a változatlan teljesítés valamelyik fél lényeges jogi érdekét sértené.
Nem elegendő bármilyen kisebb változás. A változásnak a gyermek szükségleteire vagy a szülők teljesítőképességére érdemi hatást kell gyakorolnia.
Megállapodáson alapuló tartás esetén nem hivatkozhat eredményesen olyan változásra az a fél:
akinek a változás lehetőségével már a megállapodáskor számolnia kellett; vagy
aki a változást saját felróható magatartásával idézte elő.
A korábbi tartásdíj mindaddig irányadó, amíg a felek új, megfelelő megállapodást nem kötnek, vagy a bíróság a kötelezettséget meg nem változtatja.
16. Mikor kérhető a tartásdíj emelése?
Emelés kérhető például, ha:
a gyermek életkorával szükségletei érdemben növekedtek;
iskolát kezdett vagy továbbtanul;
egészségügyi vagy fejlesztési szükséglete keletkezett;
lakhatási, utazási vagy oktatási költségei jelentősen emelkedtek;
a korábbi összeg az infláció miatt már nem fedezi a szükségletek megfelelő részét;
a kötelezett jövedelmi vagy vagyoni helyzete lényegesen javult;
a korábban természetben teljesített költségek jelentős része a gondozó szülőre hárult.
A gyermek életkorának előrehaladása általában együtt jár a szükségletek növekedésével. Ez a körülmény önmagában is jelentős lehet, de az emelési igényben célszerű bemutatni, hogy konkrétan milyen kiadások és milyen mértékben változtak.
Nem szükséges valamennyi hétköznapi költséget számlával bizonyítani. A költségvetést azonban logikusan és áttekinthetően elő kell adni, különválasztva a rendszeres és rendkívüli kiadásokat.
17. Mikor kérhető a tartásdíj csökkentése?
Csökkentés kérhető, ha a körülmények olyan lényeges és tartós változása következett be, amely mellett a korábbi összeg változatlan fizetése a kötelezett lényeges jogi érdekét sérti.
Ilyen lehet például:
tartós egészségromlás;
önhibán kívüli és hosszabb távú jövedelemcsökkenés;
munkaképesség jelentős csökkenése;
újabb kiskorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettség;
a gyermek saját rendszeres jövedelmének megjelenése;
a gondozási rend lényeges átalakulása;
a gyermek indokolt szükségleteinek tartós csökkenése.
Átmeneti jövedelemcsökkenés vagy rövidebb keresőképtelenség nem feltétlenül indokol módosítást.
Nem vezethet automatikusan csökkentéshez, ha a kötelezett:
önként kevesebb jövedelmet biztosító munkát vállal;
indokolatlanul megszünteti a munkaviszonyát;
jövedelmét mesterségesen más személyhez vagy saját vállalkozásába irányítja;
a tartási kötelezettség ismeretében vállal elkerülhető kiadásokat.
A bíróság a tényleges jövedelem mellett azt is vizsgálhatja, hogy a kötelezett képzettsége, egészségi állapota és munkalehetőségei alapján milyen jövedelem megszerzésére lenne képes.
18. Visszamenőlegesen is követelhető-e tartásdíj?
Igen, de a visszamenőleges igényérvényesítés korlátozott.
Főszabály szerint a tartásdíj hat hónapra visszamenőleg követelhető. Hat hónapnál régebbi időre csak akkor lehet eredményesen fellépni, ha a jogosult alapos ok miatt késlekedett az igény érvényesítésével.
Három évnél régebbi időre tartási igény nem érvényesíthető.
A visszamenőleges követelésnél pontosan meg kell jelölni:
a tartási kötelezettség kezdő napját;
az egyes hónapokra járó összeget;
a már teljesített fizetéseket;
a keletkezett hátralékot.
Nem elegendő kizárólag egy összesített hátralékot követelni. A bíróságnak arra az időszakra is meg kell állapítania a tartási kötelezettséget, amelyre a hátralékot számítják.
19. Mi történik, ha a kötelezett nem fizet?
Ha a tartásdíjat bírósági ítélet, jóváhagyott egyezség vagy más végrehajtható okirat állapítja meg, a tartásdíj-hátralék végrehajtási eljárásban behajtható.
A jogosult kérheti különösen:
a munkabérből történő levonást;
a bankszámlán kezelt összeg végrehajtását;
a kötelezett ingó vagy ingatlan vagyonának végrehajtását;
más, végrehajtás alá vonható követelésének lefoglalását.
A nemfizetés miatt keletkezett hátralék nem törlődik attól, hogy a kötelezett később ismét fizetni kezdi az aktuális havi összeget.
Ha a tartásdíjat jogerős határozat állapította meg, de annak behajtása átmenetileg lehetetlen, meghatározott feltételek mellett kérhető a gyermektartásdíj állami megelőlegezése. A megelőlegezés nem szünteti meg a kötelezett tartozását: az állam a kifizetett összeget vele szemben érvényesítheti.
20. Hogyan hajtható végre a tartásdíj?
A végrehajtáshoz végrehajtható határozat vagy okirat szükséges. Ilyen lehet különösen a bíróság marasztaló ítélete vagy a bíróság által jóváhagyott egyezség.
A végrehajtás kiterjedhet:
az aktuális, havonta esedékes tartásdíjra;
a korábban felhalmozódott hátralékra;
az automatikus indexálással megemelt összegre;
a határozatban megállapított egyéb járulékokra.
Ha a kötelezett ismert munkáltatónál dolgozik, a tartásdíj közvetlenül a munkabérből is levonható. Ha nincs ismert munkabére, a végrehajtás más jövedelmére és vagyonára is vezethető.
A végrehajtási kérelemben célszerű pontosan feltüntetni a már megfizetett összegeket és a fennálló hátralék havi bontását. Ezzel elkerülhető, hogy a végrehajtás a tényleges tartozásnál nagyobb összegre induljon.
21. Letiltható-e a tartásdíj a munkabérből?
Igen. A gyermektartásdíj közvetlenül levonható a kötelezett munkabéréből.
A jogosult kérelmére a bíróság a tartásdíjat megállapító határozatában közvetlenül felhívhatja a munkáltatót arra, hogy:
a megállapított összeget a munkabérből vonja le;
azt a jogosult részére fizesse ki.
A bíróság köteles a jogosultat tájékoztatni a közvetlen letiltás kérelmezésének lehetőségéről. A tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a bíróság rövid határidőn belül megküldi a munkáltatónak.
A közvetlen levonás előnye, hogy a havi tartásdíj nem a kötelezett külön átutalásától függ. A munkáltató teljesíti a levonást és az átutalást.
A munkáltatóváltást, a munkaviszony megszűnését vagy a kötelezett más jövedelmi forrásának megjelenését a végrehajtás során figyelembe kell venni.
22. Mit lehet tenni eltitkolt jövedelem esetén?
A tartásdíj megállapítása nem korlátozódik a kötelezett által önként bemutatott munkabérpapírra.
A bíróság vizsgálhatja:
a bankszámlaforgalmat;
az adózott jövedelmet;
a vállalkozási érdekeltségeket;
a társasági beszámolókat;
az osztalékot és tagi kölcsönöket;
a gépjármű- és ingatlanvagyont;
a rendszeres külföldi utazásokat és más életviteli körülményeket;
a kötelezettel egy háztartásban élők által finanszírozott kiadásokat;
a saját vagy családi vállalkozásból ténylegesen megszerzett előnyöket;
a gazdasági társaságban felhalmozott, a tulajdonos rendelkezése alatt álló eredménytartalékot.
A gyermek tartásával kapcsolatos perekben a bíróság az általa szükséges bizonyítást hivatalból is elrendelheti.
Ha a jövedelmi adatokkal kizárólag a kötelezett rendelkezik, bizonyítási szükséghelyzet állhat fenn. A jogosulttól nem várható el, hogy magánnyomozás jelleggel teljes részletességgel felderítse a másik szülő pénzügyeit.
A kötelezett járandóságát folyósító munkáltató vagy más személy a jogosult kérelmére köteles tájékoztatást adni a munkabér és egyéb juttatások összegéről, ha a jogosult megfelelően igazolja jogosultságát.
23. Mi történik külföldön élő kötelezett esetén?
A külföldre költözés vagy külföldi munkavégzés nem szünteti meg a tartási kötelezettséget.
A tartásdíj összegének meghatározásakor a külföldi jövedelem is figyelembe vehető. Ha a kötelezett külföldön lényegesen magasabb jövedelmet szerez, a tartásdíj meghatározása nem korlátozható a magyarországi átlagkeresethez igazodó összegre. Ugyanakkor külön kell választani a tényleges munkajövedelmet a külföldi munkavégzés többletköltségeit fedező valódi költségtérítéstől.
Ha már van végrehajtható határozat, meg kell vizsgálni:
van-e a kötelezettnek Magyarországon munkabére, bankszámlája vagy vagyona;
melyik országban él és dolgozik;
milyen eljárásban ismerhető el és hajtható végre ott a magyar határozat;
szükséges-e hiteles fordítás vagy más igazolás;
ismert-e a külföldi munkáltató és lakcím.
A külföldi végrehajtás módja attól függ, mely államban él a kötelezett, és milyen nemzetközi vagy jogsegélyi együttműködés alkalmazható. Ha olyan távoli országban él, amellyel nincs megfelelő együttműködési kapcsolat, a pontos jövedelmi adatok beszerzése és a végrehajtás lényegesen nehezebb lehet. Ilyen esetben a bíróság a gyermek indokolt szükségleteire, a rendelkezésre álló jövedelmi adatokra és a szülők vagyoni körülményeire támaszkodhat.
24. Hogyan számolhatók el a rendkívüli kiadások?
Rendkívüli kiadásnak az a gyermek érdekében szükséges költség minősülhet, amelynek fedezését a rendszeres tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja.
Ilyen lehet például:
váratlan és jelentős egészségügyi kezelés;
sürgős fogászati vagy műtéti beavatkozás;
szükségessé vált gyógyászati segédeszköz;
előre nem látható fejlesztés vagy terápia;
rendkívüli, szükséges oktatási kiadás;
más, nagyobb összegű és indokolt költség.
Nem minden nagyobb kiadás rendkívüli. Az évről évre előre látható iskolakezdési költség, rendszeres ruházkodás vagy szokásos különóra főszabály szerint a rendszeres szükségletek körében értékelendő.
A tartásra kötelezett szülő a rendkívüli kiadás arányos részét köteles megtéríteni. Ez nem jelent automatikusan ötven százalékos megosztást. Figyelembe kell venni:
mindkét szülő jövedelmét és vagyonát;
a gyermek szükségletének jellegét;
a költség indokoltságát;
a már fizetett tartásdíjat;
a szülők más tartási kötelezettségeit.
Nem sürgős esetben célszerű a másik szülőt előzetesen írásban tájékoztatni, ismertetni a költség okát és várható összegét. A számlákat, orvosi javaslatokat, intézményi igazolásokat és fizetési bizonylatokat meg kell őrizni. Sürgős egészségügyi helyzetben az előzetes egyeztetés hiánya önmagában nem teszi indokolatlanná a kiadást