Apaság és származási perek
Az apaság jogi kérdés. A biológiai származás kiemelt jelentőségű, de önmagában egy DNS-vizsgálat még nem keletkeztet apai jogállást. A gyermek jogi apja az lesz, akinek apaságát a törvény által elismert valamely tény megalapozza.
Az apai jogállás egyszerre csak egy személyt illethet meg. Amíg a gyermeknek jogilag van apja, más férfi apasága nem ismerhető el és nem állapítható meg. Először a fennálló apasági vélelmet kell megdönteni.
1. Hogyan állapítható meg az apaság?
Apai jogállást négyféle jogi tény keletkeztethet:
az anya házassági köteléke;
élettársak esetén meghatározott emberi reprodukciós eljárás;
teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat;
bírósági határozat.
A sorrendnek gyakorlati jelentősége van. Ha az anya házassága alapján már fennáll az apasági vélelem, más férfi nem tehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, és az ő apasága sem állapítható meg addig, amíg a korábbi vélelem fennáll.
Az apaságot tehát nem lehet pusztán egy közös nyilatkozattal „átírni” akkor, ha az apai jogállás már betöltött. Ilyenkor előbb a fennálló vélelem megdöntésére irányuló eljárást kell lefolytatni.
A jogi apaság nem minden esetben azonos a genetikai apasággal. A házassági vélelem vagy a teljes hatályú apai elismerés olyan jogi családi kapcsolatot hozhat létre, amely mindaddig fennáll, amíg azt a törvényben meghatározott eljárásban meg nem döntik.
2. Mi az apasági vélelem?
Az apasági vélelem olyan törvényen alapuló szabály, amely meghatározza, kit kell a gyermek jogi apjának tekinteni.
A leggyakoribb apasági vélelem az anya házasságán alapul. Ha az anya a gyermek fogamzási idejében vagy születésekor házasságban állt, főszabály szerint a férjét kell a gyermek apjának tekinteni.
A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésétől visszafelé számított 182. és 300. nap közötti időszak, mindkét határnap beleszámításával. Bizonyítható azonban, hogy a tényleges fogamzás ezen időszakon kívül történt.
Ha az anyának a születéskor nincs férje, bizonyos esetekben a korábbi férj apasági vélelme érvényesülhet, ha a házasság a születést megelőző háromszáz napon belül szűnt meg.
Az érvénytelen házasság is keletkeztethet apasági vélelmet. A gyermek családi jogállását ugyanis nem teheti bizonytalanná az, hogy a szülők házasságát később érvénytelennek nyilvánították.
Az apasági vélelem mindenkivel szemben hatályos. A jogi apát ennek alapján terheli a gyermek tartása, megilleti és terheli a szülői felügyelet, és létrejön a rokoni, névviselési és öröklési kapcsolat is.
3. Mikor kell apai elismerő nyilatkozatot tenni?
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra rendszerint akkor van szükség, ha:
az anya nem áll házasságban;
korábbi házasságából sem áll fenn apasági vélelem;
az apaságot reprodukciós eljárás sem alapozza meg;
és a gyermek apai jogállása még betöltetlen.
A nyilatkozat már a gyermek születése előtt megtehető, a vélelmezett fogamzási idő kezdetétől. A születés előtt tett nyilatkozat a gyermek megszületésekor válik teljes hatályúvá.
A nyilatkozat a gyermek születése után is megtehető, akár évekkel később, amennyiben az apai jogállás továbbra is betöltetlen.
Ha az anya házas, vagy a korábbi férjre apasági vélelem vonatkozik, a tényleges apa nem tehet azonnal teljes hatályú elismerő nyilatkozatot. Előbb a fennálló vélelmet kell megfelelő peres vagy külön törvényi feltételek esetén nemperes eljárásban megdönteni.
A nyilatkozat megtétele előtt ezért mindig ellenőrizni kell, hogy nincs-e más személy javára fennálló apasági vélelem.
4. Ki tehet apai elismerő nyilatkozatot?
Apai elismerő nyilatkozatot az a férfi tehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb.
A nyilatkozatot személyesen kell megtenni. Meghatalmazott útján nem pótolható.
A teljes hatályhoz szükséges:
az anya hozzájárulása;
a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása;
és ha a gyermek betöltötte a tizennegyedik életévét, a gyermek saját hozzájárulása is.
Ha valamely szükséges hozzájáruló nyilatkozat nem szerezhető be, a családi jogállás rendezésében a gyámhatóságnak, illetve szükség esetén a bíróságnak lehet szerepe.
Az elismerést és a hozzájárulást:
anyakönyvvezetőnél;
bíróságnál;
gyámhatóságnál;
hivatásos konzuli tisztviselőnél;
vagy közjegyzői okiratban
lehet megtenni.
Az okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat egyszerűen nem vonható vissza. A nyilatkozat csak a törvényben meghatározott megtámadási okok alapján, bírósági eljárásban támadható meg.
5. Mikor indítható apaság megállapítása iránti per?
Apaság megállapítása iránti per akkor indítható, ha a gyermek apja:
házassági kötelék;
reprodukciós eljárás;
vagy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
alapján nem állapítható meg.
A per feltétele tehát az, hogy az apai jogállás betöltetlen legyen. Ha más férfit már apának kell tekinteni, előbb az ő apasági vélelmét kell megdönteni.
A per különösen akkor válhat szükségessé, ha:
a feltételezett apa nem hajlandó elismerő nyilatkozatot tenni;
az anya nem járul hozzá az elismeréshez;
a feltételezett apa cselekvőképtelen;
az elismerés valamely törvényi feltétele hiányzik;
a feltételezett apa meghalt;
vagy a felek között vita van a biológiai származásról.
A bíróság azt a férfit nyilvánítja a gyermek apjának, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származik.
A genetikai vizsgálat rendszerint központi jelentőségű, de a bíróság az ügy valamennyi bizonyítékát értékeli.
Ha az apai jogállás már betöltött, a magát biológiai apának tartó férfi nem kerülheti meg a fennálló vélelmet azzal, hogy közvetlenül saját apaságának megállapítását kéri.
6. Ki indíthatja meg a pert?
Az apaság bírósági megállapítását kérheti:
az anya;
a gyermek;
a gyermek halála után a leszármazója;
valamint az a férfi, aki magát a gyermek apjának tartja.
Kiskorú gyermek esetén külön képviseleti szabályok érvényesülnek. A gyermek a gyámhatóság hozzájárulásával az anya pertársaként vehet részt a perben.
Ha az anya indítja meg a pert, de a gyermek nem felperesi pertársa, az anyának a gyermek ellen is meg kell indítania a pert. Ilyenkor a gyermek képviseletére eseti gyámot kell kirendelni, mert az anya és a gyermek eljárási helyzete nem mindenben azonos.
Ha a pert a magát apának valló férfi indítja, a gyermek lesz az alperes.
Ha az a személy, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él vagy ismeretlen helyen tartózkodik, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen lehet megindítani.
Reprodukciós eljárás esetén az ivarsejtet vagy embriót adományozó donor nem kérheti saját apaságának megállapítását.
7. Mikor támadható meg az apasági vélelem?
Az apasági vélelem főszabály szerint akkor támadható meg, ha:
a vélelmezett apa a fogamzási időben nem érintkezett nemileg az anyával; vagy
a körülmények alapján egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.
Ha a vélelem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozaton alapul, további megtámadási ok lehet:
a nyilatkozat valamely jogi feltételének hiánya;
tévedés;
megtévesztés;
jogellenes fenyegetés;
vagy az, hogy a nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.
Ha az apasági vélelem reprodukciós eljáráson alapul, megtámadásra adhat alapot, ha az anya férje vagy élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
A vélelem megtámadására jogosult:
a vélelmezett apa;
az anya;
a gyermek;
a gyermek halála után a leszármazója.
Tévedésre, megtévesztésre vagy jogellenes fenyegetésre kizárólag az a férfi hivatkozhat, aki az elismerő nyilatkozatot megtette.
A magát vér szerinti apának tartó harmadik férfi főszabály szerint nem jogosult egy másik férfi apasági vélelmének közvetlen megtámadására. Saját apaságának megállapítását csak akkor kérheti, ha az apai jogállás előbb betöltetlenné vált.
Szűk körben, az érintettek egybehangzó kérelme és a törvény külön feltételeinek fennállása esetén a házasságon alapuló vélelem nemperes eljárásban is megdönthető. Ez akkor jelenthet egyszerűbb megoldást, ha az anya, a vélelmezett apa és a tényleges apa között nincs vita.
8. Milyen határidők vonatkoznak az apasági perre?
Külön kell választani az apaság megállapítására és a már fennálló apasági vélelem megtámadására irányuló pert.
Az apasági vélelem megdöntésére rövid és szigorú határidők vonatkoznak.
A kiskorú gyermek és az anya – a szükséges gyámhatósági közreműködéssel – a gyermek hároméves koráig indíthatja meg a pert.
A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy éven belül támadhatja meg a vélelmet.
Ha a vélelmezett apa az elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette, a határidő:
a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől;
illetve a kényszerhelyzet megszűnésétől
számított egy év.
Ha a gyermek nagykorúvá válásáig nem került sor a per megindítására, a gyermek a nagykorúvá válását követő egy éven belül önállóan indíthat pert.
Ha valamely jogosult a megtámadás alapjául szolgáló tényről csak később szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy éven belül léphet fel.
Ezek a határidők nem azonosak az általános ötéves elévülési idővel. Apasági ügyben ezért a késlekedés az igény végleges elvesztését eredményezheti.
9. Elrendelhető-e genetikai vizsgálat?
Igen. A származási perben a bíróság orvosszakértői, ezen belül genetikai vizsgálatot rendelhet el.
A vizsgálat kiterjedhet:
a feltételezett apára;
az anyára;
a gyermekre;
szükség esetén más személyre vagy rendelkezésre álló biológiai mintára.
A bíróság a vizsgálat tűrésére bármelyik felet kötelezheti. A mintavétel rendszerint szájnyálkahártya-mintával, vérvétellel vagy más szakmailag megfelelő módon történik.
A DNS-vizsgálat rendkívül nagy bizonyító erejű, de a bírósági döntés nem maga a laboreredmény. Az apasági státust a jogerős ítélet hozza létre vagy a fennálló vélelmet az ítélet dönti meg.
Egy magánúton készített genetikai teszt fontos kiindulópont lehet, de nem feltétlenül pótolja a perben szabályosan lefolytatott szakértői bizonyítást, amelynél a vizsgált személyek azonossága és a minták kezelése ellenőrzött.
10. Mi történik, ha valaki megtagadja a vizsgálatot?
A bíróság nem kényszerítheti fizikai erővel a felet vérvételre vagy más mintavételre, és a vizsgálatra történő elővezetésnek sincs helye.
A vizsgálat megtagadása azonban nem marad következmények nélkül. A bíróság a megtagadó személyt:
az okozott költségek megtérítésére kötelezheti;
pénzbírsággal sújthatja;
és a megtagadást a többi bizonyítékkal együtt értékelheti.
Ugyanez vonatkozik arra a törvényes képviselőre, aki a kiskorú gyermeket nem állítja elő, vagy nem engedi a gyermek vizsgálatát.
A megtagadás önmagában nem jelent automatikus beismerést. A bíróság azonban vizsgálhatja, miért zárkózott el az érintett attól a bizonyítási eszköztől, amely az állításait egyértelműen igazolhatta vagy cáfolhatta volna. A megtagadás így más bizonyítékokkal együtt komolyan hátrányos lehet a megtagadó félre nézve.
11. Hogyan változik a gyermek neve?
Az apaság megállapítása nem minden esetben eredményezi automatikusan a gyermek családi nevének megváltozását.
Ha az apaságot már a gyermek születése előtt teljes hatályú elismerő nyilatkozattal rendezik, a szülők a születés anyakönyvezésekor nyilatkozhatnak a gyermek nevéről a névviselési szabályok szerint.
Ha az apaságot később állapítják meg, külön kell rendezni, hogy a gyermek:
megtartja-e addigi családi nevét;
az apa családi nevét veszi-e fel;
vagy a jogszabály által megengedett összekapcsolt nevet viseli.
A gyermek életkorának és érettségének megfelelően az ő véleményét is figyelembe kell venni, tizennegyedik életévének betöltése után pedig saját hozzájárulásának is jelentősége van.
Nagykorú gyermek apaságának bírósági megállapításakor a gyermek nyilatkozhat arról, hogy:
a vér szerinti apa családi nevét kívánja viselni; vagy
megtartja az addig viselt családi nevét.
Ha a nagykorú gyermek nem tesz nyilatkozatot, az apaság megállapítása önmagában nem változtatja meg a nevét.
12. Milyen hatással van az apaság megállapítása a tartásdíjra?
Az apaság jogerős megállapításával létrejön a jogi szülő–gyermek kapcsolat. Ettől kezdve az apát ugyanazok a tartási kötelezettségek terhelik, mint bármely más jogi szülőt.
A tartási kötelezettség nem függ attól, hogy:
az apa kapcsolatot tart-e a gyermekkel;
gyakorolja-e a szülői felügyeletet;
együtt él-e az anyával;
kívánta-e a gyermek születését;
vagy korábban kétségbe vonta-e az apaságát.
A gyermektartásdíj összegét a gyermek indokolt szükségletei, valamint mindkét szülő jövedelmi, vagyoni és családi helyzete alapján kell meghatározni.
Az apaság megállapítására irányuló igény mellett vagy ahhoz kapcsolódóan gyermektartásdíj iránti igény is előterjeszthető. A már önkéntesen teljesített összegeket, természetbeni juttatásokat és igazolt költségviselést az elszámolásnál figyelembe lehet venni.
Az apaság a tartási kötelezettségen kívül a szülői felügyeletre, kapcsolattartásra, névviselésre és öröklésre is kihat.
13. Visszamenőlegesen követelhető-e gyermektartás?
Igen, de időbeli korlátok között.
A gyermektartás főszabály szerint hat hónapra visszamenőleg követelhető külön igazolás nélkül.
Hat hónapnál régebbi időszakra akkor lehet tartást érvényesíteni, ha a jogosult alapos okból késlekedett. Ilyen körülmény lehet például, ha az apa személye nem volt ismert, az apai jogállás rendezetlen volt, vagy a jogosult észszerűen bízhatott az önkéntes teljesítésben. Az alapos ok fennállását minden esetben külön kell vizsgálni.
Három évnél régebbi időszakra tartási követelés nem érvényesíthető.
Az, hogy az apaságot csak később állapították meg, nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyermek teljes addigi életére visszamenőleg korlátlan tartásdíj követelhető. A visszamenőleges igényre a tartási követelések időbeli korlátai alkalmazandók.
Az igényben havi bontásban célszerű feltüntetni:
a gyermek szükségleteit;
az anya által viselt költségeket;
az apa ismert vagy becsülhető jövedelmét;
az esetleges önkéntes teljesítéseket;
valamint a késedelmes igényérvényesítés okát.
14. Milyen öröklési joghatásai vannak az apaságnak?
Az apaság megállapításával a gyermek az apa jogi leszármazójává válik. A rokoni kapcsolat nemcsak az apa és a gyermek, hanem a gyermek és az apa teljes rokonsága között létrejön.
A gyermek:
az apa törvényes örököse lesz;
az apa többi gyermekével főszabály szerint egyenlő öröklési helyzetbe kerül;
jogosult lehet kötelesrészre;
kiesése esetén saját leszármazói léphetnek a helyére;
örökölhet az apai nagyszülők és más rokonok után is a törvényes sorrend szerint.
Az öröklési jogállás szempontjából nincs különbség aközött, hogy az apaságot:
házassági vélelem;
reprodukciós eljárás;
apai elismerő nyilatkozat;
vagy bírósági ítélet
alapozta meg.
A rokoni kapcsolat kölcsönös. Meghatározott öröklési helyzetben az apa is örökölhet a gyermek után.
Az apaság kérdését nem lehet egyszerűen a hagyatéki eljárás egyik mellékkérdéseként eldönteni. Ha a családi jogállás vitás, azt az arra szolgáló származási eljárásban kell rendezni, és a jogerős döntés alapján lehet az öröklési következményeket levonni.
15. Hogyan javíthatók az anyakönyvi adatok?
El kell különíteni az egyszerű anyakönyvi tévedést és a családi jogállás érdemi megváltoztatását.
Egy elírás, hibás dátum vagy más technikai adat megfelelő okirat alapján anyakönyvi eljárásban kijavítható.
Más a helyzet, ha az anyakönyvben szereplő férfi egy fennálló apasági vélelem alapján jogilag a gyermek apja, de a felek szerint nem ő a biológiai apa. Ilyenkor nem egyszerű adatjavításról van szó. A fennálló apasági vélelmet előbb:
peres eljárásban;
vagy a törvény külön feltételei mellett nemperes eljárásban
meg kell dönteni.
Ezt követően az apai jogállás teljes hatályú elismerő nyilatkozattal vagy bírósági ítélettel rendezhető.
Az apaságot megállapító ítélet rendelkező részének tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges. A jogerős ítélet vagy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat alapján az anyakönyvvezető átvezeti:
az apa személyét;
a szükséges személyazonosító adatokat;
a gyermek családi jogállását;
és adott esetben a névváltozást.
Az anyakönyvi bejegyzés alapvetően nyilvántartja a már létrejött jogi helyzetet. A teljes hatályú apai elismerés vagy a jogerős ítélet hatályát önmagában az nem érinti, ha az adat anyakönyvi átvezetése késedelmesen történik meg.
Családjogi perek és bizonyítás
A családjogi perben nem az nyer, aki több iratot ad be, hanem az, aki világosan meghatározza, milyen döntést kér, milyen tényekre alapítja a kérelmét, és az egyes tényeket milyen bizonyítékok támasztják alá.
A perrend a felektől koncentrált pervitelt vár el. A lényeges tényeket, bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat időben kell előadni. A bíróság közreműködik a jogvita kereteinek tisztázásában, de főszabály szerint nem a fél helyett építi fel az ügyet, nem kutat korlátlanul vagyon vagy jövedelem után, és nem pótolja az elmulasztott bizonyítási indítványokat.
1. Hogyan zajlik egy családjogi per?
A családjogi per keresetlevéllel indul. Ebben pontosan meg kell jelölni:
a bíróságot;
a feleket;
az érvényesített jogot;
a kért döntést;
a kérelmet megalapozó tényeket;
a rendelkezésre álló bizonyítékokat;
a bizonyítási indítványokat;
a szükséges mellékleteket.
A személyi állapotot érintő családjogi perek – így például a házassági, származási és szülői felügyelettel kapcsolatos perek – főszabály szerint járásbíróság hatáskörébe tartoznak.
A kereset szabályszerű közlése után az alperes írásbeli ellenkérelmet terjeszt elő. Ezt követi a perfelvételi szak, amelyben a bíróság és a felek meghatározzák:
pontosan mi a jogvita tárgya;
mely tényeket ismerik el;
mely tényeket vitatják;
kit terhel az adott tény bizonyítása;
milyen bizonyításra kerül sor;
milyen szakértői vagy iratbeszerzési indítványok vannak.
A perfelvételt lezáró végzés után következik az érdemi tárgyalási szak, amelyben a bíróság lefolytatja a bizonyítást, meghallgatja a tanúkat, értékeli az okiratokat és szakvéleményeket, majd dönt. A perfelvétel lezárása után új tény vagy bizonyíték előadása már csak korlátozott feltételekkel lehetséges.
Egyszerű, megfelelően előkészített ügyben a perfelvételi tárgyalás azonnal érdemi tárgyalásba fordulhat, és akár ugyanazon a tárgyalási napon döntés születhet. Összetett bizonyítás, szakértő vagy több tanú esetén külön tárgyalások következnek.
A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti az egyezség létrehozását. Ha az csak egyes kérdésekre terjed ki, a többi kérdésben a per tovább folytatódhat.
2. Milyen bizonyítékokat fogad el a bíróság?
A bíróság minden olyan jogszerű és alkalmas bizonyítékot értékelhet, amely a perben jelentős tény megállapításához hozzájárulhat.
A bizonyítás történhet különösen:
okirattal;
tanúval;
szakértővel;
szemlével;
fényképpel;
hangfelvétellel;
videófelvétellel;
elektronikus üzenettel;
más eljárásban beszerzett bizonyítékkal;
egyéb tárgyi bizonyítási eszközzel.
A törvényi felsorolás nem zárt: más bizonyítási mód is alkalmazható, ha alkalmas a tényállás tisztázására és nem ütközik közrendbe.
Egy bizonyíték benyújtása még nem jelenti azt, hogy a bíróság az abban foglaltakat valósnak fogadja el. Vizsgálni kell:
a bizonyíték eredetét;
hitelességét;
teljességét;
keletkezési körülményeit;
a bizonyítandó tényhez való kapcsolatát;
más bizonyítékokkal való összhangját;
megszerzésének jogszerűségét.
A bíróság a bizonyítékokat főszabály szerint egyenként és összességükben értékeli. Egyetlen fénykép vagy kiragadott üzenet ritkán mutatja meg egy hosszabb családi folyamat teljes képét.
3. Felhasználhatók-e e-mailek és üzenetek?
Igen. Az e-mailek, SMS-ek, csevegőalkalmazások üzenetei és más elektronikus közlések felhasználhatók, ha a per szempontjából relevánsak és eredetük kellően azonosítható.
Bizonyító erejüket növeli, ha látható:
a feladó és a címzett;
a küldés időpontja;
a teljes üzenetváltás;
az előzmény és a válasz;
az alkalmazás vagy szolgáltatás;
a csatolmányok;
az eredeti elektronikus adat.
Egy kivágott képernyőkép könnyen félreérthető. Célszerű a teljes beszélgetést exportálni vagy olyan képernyőképeket készíteni, amelyek a szövegkörnyezetet, dátumot és azonosító adatokat is tartalmazzák.
Az üzenetek különösen alkalmasak lehetnek annak bizonyítására, hogy:
valamelyik szülő kérte vagy akadályozta a kapcsolattartást;
történt-e előzetes értesítés;
milyen költséget vállaltak;
valamelyik fél elismerte-e tartozását;
történt-e fenyegetés;
milyen egyezségi ajánlatok hangzottak el;
ki milyen időpontban rendelkezett valamely információval.
Az elektronikus bizonyítékot nem célszerű szerkeszteni vagy eredeti helyéről törölni. Az eredeti készülék, fájl vagy fiók megőrzése vitatott hitelesség esetén különösen fontossá válhat.
4. Felhasználható-e hangfelvétel?
A hangfelvétel a polgári perben nevesített bizonyítási eszköz. Felhasználhatósága azonban nem automatikus, különösen akkor, ha titokban készült.
A titkos felvétel sértheti a másik fél személyiségi jogait. A jogsértő módon keletkezett vagy megszerzett bizonyíték főszabály szerint nem használható fel. A bíróság ugyanakkor – az élethez és testi épséghez fűződő jog megsértésével megszerzett bizonyíték kivételével – meghatározott esetben mérlegelheti a felhasználását.
A mérlegelés során jelentős lehet:
a jogsérelem súlya;
a felvétellel védeni kívánt jog;
a bizonyíték nélkülözhetetlensége;
a bizonyítandó tény jelentősége;
más bizonyítékok rendelkezésre állása;
az ügy összes körülménye.
A bizonyíték perbeli felhasználhatósága nem szünteti meg automatikusan a felvétel elkészítéséhez kapcsolódó polgári, büntetőjogi vagy más felelősséget.
A felvételt teljes terjedelmében, eredeti fájlként kell megőrizni. Egy kivágott részletnél vita tárgya lehet, mi hangzott el előtte és utána, történt-e szerkesztés, illetve megfelelően azonosíthatók-e a beszélők.
Nem célszerű kizárólag bizonyítási célból veszélyes vagy provokatív helyzetet előidézni. A bizonyítás érdeke nem előzheti meg a testi és lelki biztonságot.
5. Felhasználhatók-e közösségi médiás bejegyzések?
Igen. Nyilvános vagy jogszerűen hozzáférhető közösségi médiás bejegyzés, fénykép, videó vagy hozzászólás bizonyítékként előterjeszthető.
Jelentősége lehet például:
tényleges életvitel;
utazások;
vagyontárgyak használata;
munkavégzés vagy vállalkozási tevékenység;
fenyegető vagy sértő közlés;
a gyermek adatainak jogellenes közzététele;
valamely esemény helye és időpontja;
nyilvánosan vállalt párkapcsolati vagy lakhatási körülmény
bizonyításánál.
A közösségi médiás tartalom önmagában nem feltétlenül bizonyít mindent, amit látszólag mutat. Egy luxusautó mellett készült fénykép nem bizonyítja automatikusan az autó tulajdonjogát, egy nyaralási bejegyzés pedig nem feltétlenül igazolja, ki viselte az utazás költségeit.
A tartalom mentésekor célszerű rögzíteni:
a profil nevét és azonosítóját;
a teljes bejegyzést;
az elérési adatot;
a közzététel dátumát;
a hozzászólásokat;
a képernyőn látható környezetet;
lehetőség szerint az eredeti fájlt vagy hiteles mentést.
Hamis profil, szerkesztett kép vagy hiányos képernyőkép esetén hitelességi vita merülhet fel. Ilyenkor további technikai vagy tanúbizonyítás válhat szükségessé.
6. Mikor hallgatnak meg tanúkat?
Tanút akkor érdemes indítványozni, ha a tanú személyesen érzékelt olyan tényt, amely a jogvita eldöntése szempontjából jelentős.
Tanú bizonyíthatja például:
ki gondozta ténylegesen a gyermeket;
hogyan zajlott a gyermek átadása;
történt-e bántalmazás vagy fenyegetés;
ki használta az ingatlant;
ki fizetett valamely kiadást;
milyen megállapodást közöltek előtte;
milyen állapotban volt valamely vagyontárgy;
hogyan működött a szülők együttműködése.
Nem célszerű olyan tanút megjelölni, aki csak valamelyik fél elbeszélését tudja megismételni. Különbség van aközött, hogy a tanú látta az eseményt, vagy utóbb hallotta az egyik féltől.
A tanúindítványban nem elég nevet és címet közölni. Meg kell jelölni azt is, milyen konkrét tény bizonyítására kérik a tanú meghallgatását.
A családtag vagy közeli ismerős vallomása sem automatikusan kizárt. A bíróság azonban értékeli a tanú érintettségét, valamelyik félhez való viszonyát és vallomásának más bizonyítékokkal való összhangját. Egy következetes, konkrét, személyes észlelésen alapuló hozzátartozói vallomás értékesebb lehet, mint egy látszólag független, de csak hallomásból nyilatkozó személy vallomása.
7. Meghallgatják-e a gyermeket?
A gyermek meghallgatása az életkorától, érettségétől, az ügy tárgyától és attól függ, hogy nyilatkozata szükséges-e a döntéshez.
Szülői felügyelettel kapcsolatos ügyben különösen jelentős a tizennegyedik életévét betöltött gyermek véleménye. A tizennégy év alatti, de ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét is figyelembe kell venni.
A meghallgatás történhet:
közvetlenül a bíró előtt;
erre alkalmas külön helyiségben;
a szülők távollétében;
szakértő közreműködésével;
közvetett módon, pszichológiai vizsgálat keretében.
A gyermek nem egyszerűen „tanú” a szülei közötti vitában. Meghallgatásának célja nem az, hogy választásra kényszerítsék, hanem hogy a bíróság megismerje élethelyzetét, kötődéseit, félelmeit, tapasztalatait és kívánságát.
Nem minden ügyben szükséges közvetlen meghallgatás. Fiatalabb gyermeknél vagy akkor, ha a közvetlen meghallgatás aránytalan lelki terhelést jelentene, szakértői vizsgálat lehet célszerűbb. Az is előfordulhat, hogy a bíróság más bizonyítékok alapján megfelelően meg tudja állapítani a gyermek helyzetét.
A gyermek nyilatkozata fontos, de nem mindig kizárólagos döntési szempont. Vizsgálni kell, hogy véleménye önálló, tartós és életkorának megfelelő-e, illetve nem áll-e valamelyik szülő befolyása alatt.
8. Mikor rendelnek ki pszichológus szakértőt?
Pszichológus szakértő kirendelésére akkor kerülhet sor, ha a vita eldöntéséhez olyan különleges pszichológiai szakismeret szükséges, amellyel a bíróság nem rendelkezik.
Szakértő vizsgálhatja többek között:
a gyermek kötődéseit;
a gyermek érzelmi állapotát;
a szülő–gyermek kapcsolat minőségét;
a gyermek félelmének vagy elutasításának hátterét;
a szülői befolyásolás jeleit;
a szülők nevelési alkalmasságának pszichológiai vonatkozásait;
a kapcsolattartás várható hatását;
a bántalmazás vagy tartós konfliktus pszichés következményeit.
A szakértő nem döntheti el a pert. Nem az ő feladata kimondani, hogy jogilag melyik szülő gyakorolja a szülői felügyeletet. Szakmai ténymegállapításokat és következtetéseket ad, amelyeket a bíróság a többi bizonyítékkal együtt értékel.
Nem indokolt szakértőt kirendelni pusztán azért, mert a felek egymást rossz szülőnek tartják. Pontosan meg kell jelölni azt a pszichológiai szakkérdést, amelynek tisztázása nélkül a jogvita nem dönthető el.
A szakértői vizsgálat idő- és költségigényes, továbbá a gyermek számára megterhelő lehet. Ezért a kirendelésnek szükségesnek és arányosnak kell lennie. Fiatalabb gyermeknél ugyanakkor gyakran a szakértői vizsgálat kíméletesebb és informatívabb, mint a közvetlen bírói meghallgatás.
9. Mikor rendelnek ki ingatlanforgalmi szakértőt?
Ingatlanforgalmi szakértőre elsősorban vagyonmegosztási és lakáshasználati ügyekben lehet szükség, ha a felek nem tudnak megegyezni az ingatlan értékében.
Szakértő állapíthatja meg például:
az ingatlan aktuális forgalmi értékét;
valamely korábbi időpontban fennálló értéket;
a beköltözhető és lakott érték különbségét;
a tulajdoni hányad forgalmi értékét;
a piaci bérleti díjat;
az értéknövelő beruházások hatását;
a használati jog értékcsökkentő hatását.
Műszaki kérdésnél külön ingatlanügyi vagy építész-műszaki szakértő is szükséges lehet. Az ingatlanforgalmi szakértő nem feltétlenül alkalmas annak megítélésére, hogy egy felújítás műszakilag indokolt volt-e, milyen hibák állnak fenn, vagy pontosan milyen beruházás történt.
A szakértőnek konkrét kérdéseket kell feltenni. Nem megfelelő az általános indítvány, hogy „állapítsa meg az ingatlan értékét”, ha nem tisztázott:
mely időpontra;
milyen műszaki állapotban;
terhelten vagy tehermentesen;
lakottan vagy beköltözhetően;
milyen jogok figyelembevételével
kell értékelni.
A fél által korábban készíttetett piaci értékbecslés felhasználható, de vitatott esetben nem feltétlenül helyettesíti a perben kirendelt szakértő véleményét.
10. Hogyan lehet bankszámla-adatokat beszerezni?
Elsődlegesen mindkét fél köteles a saját állításait alátámasztó, rendelkezésére álló bankszámla-kivonatokat és pénzügyi iratokat benyújtani.
Ha a szükséges adat az ellenfélnél vagy pénzügyi intézménynél található, a fél kérheti:
az ellenfél kötelezését az irat csatolására;
a pénzügyi intézmény bírósági megkeresését;
más hatósági vagy eljárási irat felhasználását.
A bizonyítási indítványnak konkrétnak kell lennie. Meg kell jelölni:
mely számlára;
milyen időszakra;
milyen tranzakciókra;
milyen bizonyítandó tény miatt
kérik az adatot.
A bíróság nem rendel el korlátlan pénzügyi átvilágítást pusztán azon az alapon, hogy az egyik fél feltételezi: a másiknak „biztosan van még pénze valahol”. Tartásdíjjal kapcsolatos ügyben a teljes bankszámlaforgalom feltárásához legalább valószínűsíteni kell az ellentmondást a kimutatott jövedelem és a tényleges életvitel között. Az általános, konkrét alapadat nélküli állítás nem elegendő.
A bankszámlakivonat értelmezésénél különbséget kell tenni jövedelem és egyszeri pénzmozgás között. Kölcsön, saját számlák közötti átvezetés, vagyontárgy értékesítése vagy visszatérítés nem feltétlenül rendszeres bevétel.
11. Hogyan bizonyítható az eltitkolt jövedelem?
Eltitkolt jövedelem ritkán bizonyítható egyetlen okirattal. Általában több, egymást erősítő körülményből lehet következtetni arra, hogy a hivatalosan kimutatott jövedelem nem tükrözi a tényleges teherviselő képességet.
Jelentős lehet például:
bankszámlaforgalom;
rendszeres készpénzbefizetés;
vállalkozási bevétel;
osztalék vagy tagi kölcsön;
rendszeresen más személy által fizetett magánkiadás;
nagy értékű gépjármű vagy ingatlan használata;
gyakori utazás;
magas lakhatási és életviteli költség;
hitelképesség;
adó- vagy munkáltatói adat;
közösségi médiában dokumentált életvitel;
tanúvallomás a tényleges munkavégzésről.
Önmagában a magas életszínvonalra történő általános hivatkozás nem elegendő. Meg kell jelölni a konkrét ellentmondást: például azt, hogy a fél hivatalos jövedelme havi kétszázezer forint, miközben igazolhatóan ennél nagyobb összegű hitelt, bérleti díjat és rendszeres kiadásokat teljesít.
A bíróság nem tekinti köztudomású ténynek, hogy valamely szakmában mennyit lehet keresni. Az átlagkeresetre való általános hivatkozás nem helyettesíti a konkrét bizonyítást.
Vállalkozó vagy cégtulajdonos esetén nemcsak a munkabért kell vizsgálni. Jelentős lehet a társaság által finanszírozott gépjármű, telefon, lakhatás, utazás, reprezentáció, tagi kölcsön és más, magáncélra is használt juttatás.
12. Hogyan bizonyítható az eltitkolt vagyon?
Az eltitkolt vagyon feltárása rendszerint vagyonleltárral kezdődik. Ebben fel kell tüntetni:
ingatlanokat;
gépjárműveket;
bankszámlákat;
értékpapírokat;
készpénzt;
üzletrészeket és részvényeket;
követeléseket;
biztosításokat;
nagy értékű ingóságokat;
digitális vagy más befektetési eszközöket;
tartozásokat.
Bizonyíték lehet:
tulajdoni lap;
gépjármű-nyilvántartási adat;
társasági irat;
bankszámlakivonat;
adóbevallás;
könyvelési dokumentum;
biztosítási vagy befektetési kimutatás;
adásvételi szerződés;
hitelkérelem;
hagyatéki vagy más hatósági irat;
fénykép és tanúvallomás.
Különösen vizsgálandók lehetnek a vagyonközösség megszűnése előtti, szokatlan vagyonmozgások:
nagy összegű készpénzfelvétel;
hozzátartozónak történő átutalás;
vagyontárgy feltűnően alacsony áron történő értékesítése;
tagi kölcsön visszafizetése;
új gazdasági társaságba történő vagyonáthelyezés;
ingyenes vagy nehezen indokolható juttatás.
A bírósági adatszerzéshez konkrét támpont szükséges. Nem elegendő azt állítani, hogy a másik fél „biztosan elrejtette a pénzt”. Meg kell jelölni legalább a feltételezett vagyontárgyat, intézményt, időszakot, tranzakciót vagy az eltitkolásra utaló körülményt.
13. Mikor kérhető ideiglenes intézkedés?
Ideiglenes intézkedés kérhető, ha a jogerős döntés bevárása olyan hátránnyal járna, amely később már nem vagy csak aránytalanul nehezen lenne orvosolható.
A bíróság ideiglenes intézkedést rendelhet el különösen:
a fennálló állapot visszafordíthatatlan megváltozásának megelőzésére;
a későbbi joggyakorlás meghiúsulásának megakadályozására;
közvetlenül fenyegető hátrány elhárítására;
más különös méltánylást érdemlő okból.
Családjogi ügyben ideiglenesen rendezhető például:
a gyermek tartózkodási helye;
a szülői felügyelet gyakorlása;
a kapcsolattartás;
a gyermektartásdíj;
a házastársi tartás;
a közös lakás használata;
valamely vagyontárgy megóvása.
A kérelemben nem elegendő azt írni, hogy „sürgős döntést kérek”. Meg kell jelölni:
a konkrét veszélyt;
az azt alátámasztó tényeket;
a rendelkezésre álló bizonyítékokat;
a kért intézkedés pontos tartalmát.
A tényeket ebben a szakaszban legalább valószínűsíteni kell. A bíróság soron kívül jár el, de a legfeljebb nyolcnapos intézkedési kötelezettség nem feltétlenül jelenti azt, hogy nyolc napon belül érdemi döntés is születik; a bíróság ennyi időn belül teszi meg a szükséges következő eljárási intézkedést.
A bíróság mérlegeli azt is, hogy az intézkedés nem okoz-e súlyosabb hátrányt az ellenfélnek, mint amekkora hátrány a kérelmezőt az intézkedés elmaradása miatt érné.
14. Milyen költségei vannak a pernek?
A családjogi per költsége több elemből állhat:
bírósági illeték;
ügyvédi munkadíj;
szakértői díj;
fordítás és tolmácsolás;
tanúk költségtérítése;
iratbeszerzés;
értékbecslés;
utazási költség;
másolatok és kézbesítés;
végrehajtási költség.
A költségek nagysága az ügy típusától függ. Egy egyszerű bontóper költségszerkezete lényegesen eltérhet egy több ingatlant, társasági részesedést és szakértői bizonyítást érintő vagyonmegosztási pertől.
A szakértői díj különösen jelentős lehet, ha:
pszichológus szakértő;
ingatlanforgalmi szakértő;
műszaki szakértő;
könyvszakértő;
informatikai szakértő
kirendelésére kerül sor.
A költségkedvezmény, költségfeljegyzési jog vagy költségmentesség nem automatikus. Feltételeit és a fél anyagi helyzetét az adott ügyben külön kell igazolni.
Az eljárás megindítása előtt célszerű költségtervet készíteni, és elkülöníteni a biztosan felmerülő, a valószínű, valamint a csak vitás bizonyítás esetén jelentkező költségeket.
15. Ki viseli az ügyvédi és szakértői költségeket?
A per során a felek főszabály szerint maguk előlegezik saját ügyvédjük díját. A szakértői díjat rendszerint annak a félnek kell előlegeznie, aki a szakértői bizonyítást indítványozza, illetve akit erre a bíróság felhív.
Az előlegezés nem azonos a végleges költségviseléssel. A per befejezésekor a bíróság dönt arról, hogy a költségeket végül melyik fél milyen arányban viseli.
Főszabály szerint:
a pervesztes fél megtéríti a pernyertes fél indokolt és felszámított perköltségét;
részleges pernyertességnél a költségviselés arányos lehet;
a szükségtelenül okozott költséget az viselheti, akinek magatartása miatt felmerült;
egyezségnél elsődlegesen a felek költségviselési megállapodása irányadó.
A bíróság csak a szabályosan felszámított és megfelelően igazolt perköltséget tudja megítélni. A fel nem számított vagy a bizonyítottnál magasabb összegű költséget nem veszi figyelembe.
A pervesztesség nem mindig jelent teljes költségviselést. Családjogi ügyekben gyakori, hogy több egymással összefüggő kérdésben részben az egyik, részben a másik fél kérelme bizonyul megalapozottnak. A bíróság az eljárási magatartást és a szükségtelen költségokozást is értékelheti.
A perköltség általános szabályai szerint a pernyertes fél költségét a pervesztes téríti meg, részleges siker esetén pedig a költség megosztható. A bíróság által jóváhagyott egyezségnél a felek megállapodása az elsődleges.
16. Mennyi ideig tarthat az eljárás?
A családjogi per időtartamára nincs egységes válasz. A gyorsaságot alapvetően az határozza meg, milyen kérdések vitásak, és milyen bizonyítás szükséges.
Gyorsíthatja az eljárást, ha:
a kereset és az ellenkérelem pontos;
a felek időben benyújtják bizonyítékaikat;
nincs szakértői bizonyítás;
a tények jelentős része nem vitatott;
a felek részleges egyezséget kötnek;
nincs külföldi kézbesítés;
nem szükséges más hatóságok megkeresése.
Hosszabbá teheti:
pszichológus vagy más szakértő kirendelése;
több ingatlan értékelése;
társasági vagy pénzügyi adatok feltárása;
sok tanú meghallgatása;
valamelyik fél ismételt mulasztása;
külföldön tartózkodó fél;
párhuzamos gyermekvédelmi vagy büntetőeljárás;
fellebbezés;
a kereset vagy ellenkérelem többszöri módosítása.
A perrend célja a koncentrált eljárás, ezért a lényeges tényeket és bizonyítékokat már a perfelvételi szakban elő kell adni. A késedelmes, rendszerezetlen bizonyítás nemcsak kockázatos, hanem jelentősen elhúzhatja az ügyet.
17. Mikor lehet fellebbezni?
Fellebbezésnek főszabály szerint az elsőfokú ítélet, valamint azok ellen a végzések ellen van helye, amelyeknél a törvény külön fellebbezést enged.
A fellebbezést a határozat közlésétől számított, a határozat jogorvoslati tájékoztatásában megjelölt határidőn belül kell benyújtani. Pontosan meg kell jelölni:
a határozat támadott részét;
a kért másodfokú döntést;
az állított jogszabálysértést;
a téves ténymegállapítást;
az eljárási hibát;
a kapcsolódó indokolást.
A fellebbezés nem a teljes elsőfokú per korlátlan újrakezdése. Új tények és bizonyítékok előadása korlátozott, ezért nem célszerű lényeges bizonyítékot „a másodfokra tartogatni”.
A határidőben benyújtott fellebbezés főszabály szerint megakadályozza a megtámadott rendelkezés jogerőre emelkedését. Ha csak az ítélet egyik részét támadják, a nem érintett rendelkezések külön is jogerőre emelkedhetnek.
A bírósági egyezséget jóváhagyó vagy a jóváhagyást megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jóváhagyó végzés elleni fellebbezés azonban nem halasztja az egyezség végrehajtását.
A házasság felbontásáról szóló döntés jogerőre emelkedésével a házasság megszűnik. A jogerő után rendes fellebbezésnek már nincs helye; csak kivételes, törvényben szabályozott rendkívüli jogorvoslat merülhet fel.
18. Hogyan hajtható végre a jogerős ítélet?
A jogerős ítélet akkor hajtható végre, ha teljesítési határideje lejárt, és a kötelezett önként nem teljesített. Bizonyos határozatok jogerő előtt is végrehajthatók lehetnek, ha a törvény vagy a bíróság így rendelkezik.
Pénzkövetelésnél végrehajtás vezethető többek között:
munkabérre;
bankszámlára;
ingóságokra;
ingatlanra;
követelésre;
gazdasági részesedésre.
Nem pénzbeli kötelezettségnél a végrehajtás tárgya lehet:
ingatlan kiürítése;
ingóság átadása;
gyermek átadása;
meghatározott cselekmény elvégzése;
jognyilatkozat pótlása;
magatartástól való tartózkodás.
A kapcsolattartási határozat végrehajtása külön eljárási szabályok szerint történik. A bíróság vizsgálja, hogy történt-e felróható megszegés, és szükség esetén intézkedhet a pótlás, költségviselés vagy más jogkövetkezmény iránt.
A házasság felbontását mint személyi állapotot nem kell külön végrehajtani. Az ítélet jogerőre emelkedésével a házasság megszűnik. Végrehajtásra az ítélethez kapcsolódó fizetési, átadási, lakáshasználati és más kötelezettségeknél lehet szükség.
A végrehajtási kérelemhez csatolni vagy megjelölni kell a végrehajtható határozatot, a jogosultat, a kötelezettet, a lejárt kötelezettséget és a végrehajtani kívánt összeget vagy magatartást.
19. Mikor kezdeményezhető a korábbi döntés módosítása?
A folyamatos családjogi jogviszonyokat rendező döntések módosíthatók, ha a korábbi határozat alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak.
Ilyen döntés lehet:
a szülői felügyelet gyakorlása;
a gyermek lakóhelye;
a kapcsolattartás;
a gyermektartásdíj;
a házastársi tartás;
bizonyos lakáshasználati rendelkezések.
A módosításhoz nem elegendő, hogy az egyik fél utólag más megoldást tartana kedvezőbbnek. Bizonyítani kell:
mi volt a korábbi döntés alapjául szolgáló helyzet;
mi változott meg azóta;
a változás miért lényeges;
a kért új rendelkezés miért indokolt;
gyermekes ügyben miért szolgálja a gyermek érdekét.
A kapcsolattartás módosítását indokolhatja például a gyermek iskolakezdése, a szülő tartós elköltözése vagy a korábbi rend ismétlődő működésképtelensége. Tartásdíjnál lényeges lehet a gyermek szükségleteinek, a szülők jövedelmének vagy eltartási kötelezettségeinek jelentős változása.
A jogerősen lezárt vagyonmegosztás nem módosítható egyszerűen a körülmények változására hivatkozással. Ott a jogerő, a szerződés véglegessége, az esetleges érvénytelenségi okok, a teljesítés hibái és a korábban el nem bírált igények vizsgálata szükséges.
A korábbi döntés módosítására irányuló új per nem arra szolgál, hogy az eredeti eljárásban elmulasztott fellebbezést vagy bizonyítást utólag pótolják.