Mi minősül általános szerződési feltételnek?
Általános szerződési feltételnek az a szerződési kikötés minősül, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából, előre, a másik fél közreműködése nélkül határoz meg, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
A minősítésnél nem az elnevezés a döntő. Egy dokumentum akkor is tartalmazhat általános szerződési feltételeket, ha nem „ÁSZF” a címe, hanem például üzletszabályzat, szerződési melléklet, standard feltételrendszer, blankettaszerződés vagy általános kikötésgyűjtemény. Ugyanígy egy előre elkészített szerződés teljes szövege is állhat általános szerződési feltételekből.
A feltétel általános jellegéhez nem szükséges, hogy azt ténylegesen már több szerződésben alkalmazták. Elegendő, ha abból a célból készítették, hogy több szerződésben felhasználják. Az sem zárja ki az ÁSZF-jelleget, hogy a másik fél a feltételt elolvasta, megértette és aláírta. Ettől a feltétel még nem válik egyedileg megtárgyalttá.
Az egyedi megtárgyalás lényege nem az, hogy a másik fél megismerhette a szöveget, hanem az, hogy tényleges lehetősége volt annak tartalmát befolyásolni. Ha csak arra volt lehetősége, hogy a teljes feltételrendszert elfogadja vagy a szerződéskötéstől elálljon, az rendszerint nem jelent valódi egyedi tárgyalást.
Példa
Egy szolgáltató minden ügyfelével ugyanazt az előre elkészített szerződést íratja alá. Az ügyfél elolvashatja a dokumentumot, kérdéseket tehet fel, de a szolgáltató közli, hogy a feltételeken nem változtat. A szerződés kikötései ettől még általános szerződési feltételnek minősülhetnek.
Más a helyzet, ha a felek valamely kikötésről ténylegesen tárgyalnak, több szövegváltozatot mérlegelnek, majd közösen alakítják ki a végleges rendelkezést. Az így kialakított feltétel egyedileg megtárgyalt kikötés lehet.
Hogyan válik az ÁSZF a szerződés részévé?
Az általános szerződési feltétel nem válik automatikusan a szerződés részévé pusztán azért, mert az alkalmazó azt a honlapján közzétette, az üzlethelyiségében elhelyezte vagy egy belső szabályzatában rögzítette.
Ehhez két feltételnek együttesen kell teljesülnie:
az ÁSZF alkalmazójának a szerződéskötést megelőzően lehetővé kell tennie, hogy a másik fél a feltétel tartalmát megismerje;
a másik félnek a feltételt el kell fogadnia.
Az elfogadás történhet kifejezetten, például az ÁSZF elfogadására vonatkozó nyilatkozattal, de bizonyos esetekben ráutaló magatartással is. Az azonban nem elegendő, hogy az ÁSZF valahol elérhető volt: az alkalmazónak ténylegesen lehetőséget kell biztosítania az előzetes megismerésére.
Online szerződéskötésnél önmagában az, hogy a vásárló megrendeli a terméket vagy igénybe veszi a szolgáltatást, még nem bizonyítja feltétlenül, hogy az ÁSZF-et megismerte és elfogadta. A szerződéskötési folyamatot úgy kell kialakítani, hogy az elfogadás az adott feltételrendszerhez egyértelműen kapcsolódjon.
Mire kell ügyelni elektronikus szerződéskötésnél?
Az ÁSZF-nek a szerződéskötés előtt elérhetőnek kell lennie. A másik fél számára lehetővé kell tenni, hogy azt megnyissa, elolvassa, valamint megfelelő esetben elmentse vagy kinyomtassa. Egy utólag elküldött feltételrendszer főszabály szerint nem pótolja azt, hogy a szerződés megkötése előtt nem volt megismerhető.
A gyakorlatban ezért kockázatos lehet:
az ÁSZF-et csak a fizetés után megküldeni;
nehezen észrevehető hivatkozás mögé rejteni;
olyan linket használni, amely a szerződéskötéskor nem működik;
az elfogadó nyilatkozatot nem azonosítható ÁSZF-verzióhoz kapcsolni;
utólag nem bizonyíthatóvá tenni, hogy melyik változat volt hatályban.
Ha a megismerés és elfogadás feltételei nem teljesülnek, az adott kikötés nem válik a szerződés részévé. Ez nem ugyanaz, mint a feltétel érvénytelensége: ilyenkor már a szerződés tartalmává válás hiányzik.
Mikor kell külön tájékoztatni a másik felet egy szerződési feltételről?
Nem minden ÁSZF-kikötés válik a szerződés részévé egyszerű általános elfogadással. Bizonyos feltételekre külön fel kell hívni a másik fél figyelmét, és azok csak kifejezett elfogadással válhatnak a megállapodás részévé.
Külön tájékoztatás szükséges olyan feltételnél, amely:
lényegesen eltér a jogszabályoktól;
lényegesen eltér a szokásos szerződési gyakorlattól;
eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől;
olyan tartalmú, amelyre a másik fél az adott körülmények között észszerűen nem számíthatott.
A szabály célja az, hogy a szerződő fél ne kerülhessen váratlanul olyan helyzetbe, amelyet az ÁSZF általános elfogadásakor nem észlelhetett.
Az ilyen feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha az alkalmazó a másik felet külön tájékoztatta, és a másik fél ezt követően a kikötést kifejezetten elfogadta.
Nem elegendő az ÁSZF aláírása
A teljes dokumentum aláírása nem feltétlenül bizonyítja a szokatlan vagy jelentős eltérést tartalmazó feltétel külön elfogadását. A külön tájékoztatásnak ténylegesen az adott kikötésre kell irányulnia.
A feltételt ezért célszerű:
elkülönítetten megjeleníteni;
jól láthatóan kiemelni;
röviden és érthetően megmagyarázni;
külön elfogadó nyilatkozathoz kötni.
Fogyasztóval szembeni többletkövetelés
Fogyasztói szerződésben külön szabály vonatkozik arra a kikötésre, amely a vállalkozást a főszolgáltatásért járó ellenértéken felül további pénzbeli követelésre jogosítja. Az ilyen többletfizetési kötelezettség csak akkor válik a szerződés részévé, ha a fogyasztót arról külön tájékoztatták, és azt kifejezetten elfogadta.
Ezért nem elegendő például egy kiegészítő szolgáltatás díját, kezelési költséget vagy más többletterhet egy hosszú ÁSZF szövegében elrejteni.
Mi történik, ha az ÁSZF és az egyedi szerződés eltér egymástól?
Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés egy másik, egyedileg kialakított rendelkezése eltér egymástól, az egyedi feltétel alkalmazandó.
Ennek oka, hogy az egyedi megállapodás pontosabban fejezi ki azt, amiben a felek a konkrét ügyletben ténylegesen megállapodtak. Az előre elkészített feltételrendszer nem írhatja felül a később vagy külön megtárgyalt egyedi kikötést.
Példa
Az ÁSZF szerint a fizetési határidő 15 nap, az egyedi szerződésben azonban a felek 30 napos határidőt rögzítenek. Ebben az esetben a 30 napos egyedi rendelkezés irányadó.
Hasonlóan, ha az ÁSZF általánosan kizár egy bizonyos szolgáltatást, de a konkrét szerződés azt kifejezetten a vállalkozó feladatává teszi, az egyedi kötelezettség élvez elsőbbséget.
Mi történik, ha nem egyértelmű, melyik az egyedi feltétel?
A megítélésnél azt kell vizsgálni, hogy:
a kikötést külön tárgyalták-e;
a másik félnek volt-e lehetősége a tartalmát befolyásolni;
a rendelkezés a konkrét ügylet sajátosságaira készült-e;
az eltérést a felek tudatosan rögzítették-e.
Egy előre nyomtatott blankettán kézzel kitöltött vagy külön beillesztett rendelkezés gyakran egyedi feltételre utal, de önmagában a forma még nem döntő.
Célszerű a szerződésben kifejezetten meghatározni a dokumentumok elsőbbségi sorrendjét is, különösen akkor, ha a szerződés több mellékletből, műszaki leírásból, ajánlatból és ÁSZF-ből áll.
Mikor tisztességtelen egy általános szerződési feltétel?
Egy általános szerződési feltétel akkor tisztességtelen, ha a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétesen, egyoldalúan és indokolatlanul az ÁSZF alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
A tisztességtelenség vizsgálata nem azt jelenti, hogy minden, a másik fél számára kedvezőtlen kikötés érvénytelen. Egy szerződés természetéből adódóan tartalmazhat szigorú vagy terhes feltételeket. A kérdés az, hogy a feltétel indokolatlanul megbontja-e a felek közötti szerződéses egyensúlyt.
A megítélésnél figyelembe kell venni:
a szerződés megkötésekor fennálló körülményeket;
a szolgáltatás jellegét;
a szerződés egészét;
a kapcsolódó szerződések rendelkezéseit;
azt, hogy a feltétel világos és érthető-e;
a feltétel által biztosított jogokat és az ahhoz rendelt korlátokat.
Tipikusan aggályos feltételek
Tisztességtelenséget vethet fel például az a kikötés, amely:
az egyik félnek korlátlan döntési jogot biztosít;
a másik fél teljesítését bizonytalan vagy ellenőrizhetetlen feltételtől teszi függővé;
indokolatlanul kizárja vagy korlátozza a másik fél jogait;
a szerződésszegés következményeit aránytalanul egyoldalúan osztja el;
kizárólag az ÁSZF alkalmazóját jogosítja fel a szerződés értelmezésére;
előre nem látható vagy nem ellenőrizhető többletterheket hárít a másik félre;
korlátlan egyoldalú módosítási jogot biztosít.
Nem tartozik azonban a tisztességtelenségi vizsgálat alá minden olyan feltétel, amely a főszolgáltatást vagy az ellenszolgáltatás mértékét határozza meg, ha az világos és érthető. Ha viszont a megfogalmazás nem átlátható, a tartalmi ellenőrzés lehetősége megnyílhat.
Hogyan támadható meg egy tisztességtelen feltétel?
Nem fogyasztói szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltétel főszabály szerint megtámadható. A megtámadási jog a sérelmet szenvedett felet illeti meg.
A sikeres megtámadás következménye, hogy a tisztességtelen kikötés érvénytelenné válik. A szerződés többi része ettől még fennmaradhat, ha az érvénytelen feltétel nélkül is teljesíthető.
A jogvita során azt kell bemutatni, hogy:
a kifogásolt rendelkezés ÁSZF-nek minősül;
azt a felek nem tárgyalták meg egyedileg;
a kikötés a másik fél hátrányára egyoldalú és indokolatlan;
sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét.
Fogyasztói szerződésben a jogkövetkezmény szigorúbb: a tisztességtelen, egyedileg meg nem tárgyalt feltétel relatív semmis. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó érdekében az érvénytelenség törvény alapján beáll, és azt a bíróságnak is figyelembe kell vennie.
Közérdekű kereset
Fogyasztókkal kötött szerződésekben bizonyos szervezetek közérdekű keresetet is indíthatnak. Ilyenkor nem csupán egy konkrét fogyasztó szerződéséről van szó, hanem olyan feltétel megtámadásáról, amelyet a vállalkozás több fogyasztóval szemben alkalmaz vagy alkalmazni kíván.
Közérdekű kereset indulhat olyan kikötéssel szemben is, amelyet már nyilvánosságra hoztak, de konkrét szerződésben még nem használtak. Ha a bíróság tisztességtelennek találja, az alkalmazót eltilthatja a feltétel használatától.
Mi a különbség a vállalkozások és a fogyasztók közötti szerződések között?
A tisztességtelen szerződési feltételek kontrollja eltérően működik attól függően, hogy két vállalkozás szerződéséről vagy fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyról van szó.
Vállalkozások közötti szerződés
Vállalkozások között a tisztességtelenségi vizsgálat főszabály szerint az általános szerződési feltételekre terjed ki. A szabályozás abból indul ki, hogy a gazdasági szereplők rendszerint nagyobb szakmai tapasztalattal és erősebb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkeznek.
Ez nem jelenti azt, hogy vállalkozások között bármilyen feltétel szabadon alkalmazható. Az ÁSZF szerződés részévé válásának, értelmezésének és tisztességességének szabályai rájuk is vonatkoznak.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés
A fogyasztó természetes személy, aki a szakmai, önálló foglalkozási vagy üzleti tevékenységén kívül jár el. A vállalkozás ezzel szemben szakmai vagy gazdasági tevékenysége körében köti meg a szerződést.
A fogyasztó védelme szélesebb körű, mert a jogalkotó a felek közötti információs, szakmai és tárgyalási különbséget is figyelembe veszi.
A fogyasztói védelem ezért nemcsak a klasszikus ÁSZF-re, hanem minden olyan szerződési feltételre kiterjedhet, amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
Az sem teszi a kikötést egyedileg megtárgyalttá, hogy a fogyasztó elolvasta és aláírta. A vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a fogyasztónak valódi lehetősége volt a feltétel tartalmát befolyásolni.
Milyen különleges szabályok védik a fogyasztót?
A fogyasztót több, egymást kiegészítő szabály védi.
Szélesebb körű tisztességtelenségi kontroll
Nemcsak az ÁSZF, hanem bármely egyedileg meg nem tárgyalt feltétel vizsgálható abból a szempontból, hogy tisztességtelen-e.
Relatív semmisség
A tisztességtelen feltétel nem egyszerűen megtámadható, hanem a fogyasztó érdekében semmis. A vállalkozás nem hivatkozhat a semmisségre a fogyasztó hátrányára.
Kedvezőbb értelmezés
Ha egy szerződési feltétel többféleképpen érthető, és az értelmezési szabályok alapján sem állapítható meg egyértelműen a tartalma, a fogyasztó számára kedvezőbb értelmezést kell alkalmazni. Fogyasztói szerződésben ez a szerződés bármely feltételére kiterjedhet.
Külön elfogadás a többletfizetéshez
A főszolgáltatás ellenértékén felüli további fizetési kötelezettség csak külön tájékoztatás és kifejezett elfogadás alapján válik a szerződés részévé.
Hivatalbóli bírósági vizsgálat
A bíróságnak a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból is vizsgálnia kell, hogy a jogviszony fogyasztói szerződésnek minősül-e, és észlelnie kell a tisztességtelen feltétel semmisségét.
Fekete és szürke lista
A Ptk. külön felsorolást tartalmaz azokról a fogyasztói kikötésekről, amelyek minden esetben vagy ellenkező bizonyításig tisztességtelennek minősülnek. Ezek a szabályok megkönnyítik a különösen kockázatos feltételek felismerését.
Mikor semmis egy fogyasztói szerződés rendelkezése?
A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés egyedileg meg nem tárgyalt feltétele semmis, ha tisztességtelen.
A semmisség a kikötést érinti, nem feltétlenül az egész szerződést. Ha a szerződés az érvénytelen feltétel nélkül is teljesíthető, a megállapodás többi része fennmaradhat.
A semmis kikötést úgy kell kezelni, mintha az nem lenne a szerződés része. A vállalkozás erre nem alapíthat követelést, és nem alkalmazhatja a fogyasztóval szemben. A szerződés az érvénytelen feltétel nélkül köti a feleket.
Semmisséget eredményezhet különösen az a feltétel, amely:
a fogyasztó jogait indokolatlanul kizárja vagy korlátozza;
a vállalkozást korlátlan vagy nem átlátható egyoldalú módosításra jogosítja;
a fogyasztót olyan kötelezettséggel terheli, amelyet a szerződés megkötésekor nem ismerhetett meg;
a vállalkozás teljesítését kizárólag saját belátásától teszi függővé;
aránytalan jogkövetkezményt állapít meg;
a bizonyítási terhet indokolatlanul a fogyasztóra hárítja;
kizárja vagy korlátozza a fogyasztó törvényes igényérvényesítési lehetőségeit.
A fogyasztó javára előírt törvényi rendelkezéstől a fogyasztó hátrányára történő eltérés szintén semmisségi problémát vethet fel.
Hogyan módosítható egyoldalúan egy szerződés?
A főszabály szerint a szerződés a felek közös megegyezésével módosítható. Egyik fél sem változtathatja meg önkényesen a már létrejött megállapodás tartalmát.
Egyoldalú módosításra csak akkor kerülhet sor, ha:
erre a szerződés kifejezetten feljogosítja az egyik felet;
vagy a jogszabály biztosít ilyen jogot.
Az egyoldalú módosítási jogot biztosító kikötést szigorúan kell értelmezni. Nem elegendő általánosan azt rögzíteni, hogy az egyik fél „bármikor jogosult” a feltételek megváltoztatására. Itt érdemes két helyzetet szétválasztani. Ha a szolgáltató előre tájékoztat az általános szerződési feltételek változásáról, de az új feltételek csak azután válnak hatályossá, hogy azokat az alkalmazásban kifejezetten elfogadjuk, akkor valójában nem egyoldalú módosítás történik, hanem a felek közös — az elfogadással létrejövő — módosítása. Valódi egyoldalú módosításról akkor beszélünk, ha a változás a másik fél elfogadása nélkül, pusztán a jogosult nyilatkozata alapján hatályosul; ilyenkor szigorúbb követelmények érvényesülnek.
Az elfogadható kikötésnek legalább azt kell világossá tennie:
milyen feltételek esetén kerülhet sor a módosításra;
mely szerződéses rendelkezéseket érintheti;
milyen mértékű vagy irányú változtatás lehetséges;
hogyan értesítik a másik felet;
milyen jog illeti meg a másik felet a változtatással szemben.
A módosításnak átláthatónak, ellenőrizhetőnek és az előre meghatározott okkal arányosnak kell lennie.
Fogyasztói szerződésben különösen aggályos az olyan rendelkezés, amely a vállalkozásnak tényleges korlátozás nélkül engedi meg a szerződés tartalmának megváltoztatását.
Mikor jogszerű az egyoldalú díjemelés?
Az egyoldalú díjemelés nem jogszerű pusztán azért, mert az ÁSZF kijelenti, hogy a szolgáltató jogosult az árakat megváltoztatni.
A díjemelést lehetővé tevő kikötésnek világosan és előre ellenőrizhető módon kell meghatároznia:
a díjemelés okait;
az okok és a díjváltozás kapcsolatát;
a számítás vagy módosítás alapját;
a módosítás mértékének korlátait;
az értesítés módját és időpontját;
a másik felet megillető jogokat.
A díjmódosítás nem alapulhat kizárólag a vállalkozás saját üzleti érdekein vagy szabad mérlegelésén. A módosítási okoknak objektíveknek, ténylegeseknek és megfelelően meghatározottaknak kell lenniük. Az önmagában, hogy a szolgáltató az áremeléssel egy időben új funkciókat vagy magasabb minőséget kínál — ahogy az egyes streaming-szolgáltatóknál megszokott —, még nem teszi jogszerűvé az egyoldalú díjemelést. A jogszerűség a megfelelő szerződéses vagy jogszabályi felhatalmazáson, valamint az előre meghatározott, objektív és ellenőrizhető módosítási mechanizmuson múlik; fogyasztói szerződésben pedig az átláthatóságon és a tisztességességen.
A pénzügyi szerződésekkel összefüggő gyakorlat az egyoldalú módosításnál több követelményt is hangsúlyozott, így különösen:
az egyértelmű és érthető megfogalmazást;
a módosítási okok tételes meghatározását;
az objektivitást;
a ténylegességet és arányosságot;
az átláthatóságot.
Ha az egyoldalú díjemelést lehetővé tevő fogyasztói kikötés tisztességtelen, az semmis. A vállalkozás ilyenkor a díjemelésből eredő többletkövetelést nem érvényesítheti. A szerződés az érvénytelen módosítási jog nélkül marad fenn.
Különösen kockázatos megfogalmazások
Aggályos lehet például:
„A szolgáltató jogosult a díjakat bármikor, saját belátása szerint módosítani.”
Hasonlóan problémás az olyan kikötés, amely több, rendkívül általános okot sorol fel, de nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az adott körülmény milyen mértékű díjemelést indokol.
Önmagában az előzetes értesítés sem tesz tisztességessé egy egyébként korlátlan módosítási jogot. Az értesítés szükséges lehet, de nem helyettesíti az objektív, átlátható és arányos módosítási mechanizmust.
Mit kell tartalmaznia egy megfelelő ÁSZF-nek?
Az ÁSZF tartalmát mindig az adott szolgáltatás, üzleti modell és szerződéstípus alapján kell kialakítani. Nincs olyan egységes szöveg, amely minden vállalkozás számára változtatás nélkül megfelelő lenne.
A jól elkészített ÁSZF-nek mindenekelőtt világosan kell meghatároznia:
A szerződő felet és az alkalmazási kört
Egyértelművé kell tenni, hogy ki alkalmazza az ÁSZF-et, mely szerződésekre terjed ki, és milyen esetekben válik a szerződés részévé.
A szerződés létrejöttét
Rögzíteni kell, hogyan történik az ajánlat, az elfogadás, a megrendelés visszaigazolása, valamint mikor tekinthető a szerződés megkötöttnek.
A szolgáltatás tartalmát
Az ÁSZF-ből vagy a kapcsolódó egyedi szerződésből megállapíthatónak kell lennie, hogy az alkalmazó milyen szolgáltatást vállal, milyen feltételekkel és milyen korlátok között.
A díjakat és fizetési feltételeket
Világosan meg kell határozni az ellenértéket, a fizetés módját, határidejét, az esetleges további díjakat és költségeket. Fogyasztói szerződésnél a főszolgáltatás ellenértékén felüli többletfizetésre külön figyelmet kell fordítani.
A teljesítés rendjét
Célszerű szabályozni:
a teljesítési időt;
a teljesítés helyét;
az együttműködési kötelezettségeket;
az átadás és átvétel rendjét;
a késedelem kezelését.
A szerződésszegés következményeit
Az ÁSZF-nek érthetően kell rendelkeznie a hibás teljesítésről, késedelemről, a fizetés elmulasztásáról, a felelősségről és az igényérvényesítés módjáról.
A szerződés időtartamát és megszüntetését
Rögzíteni kell:
a határozott vagy határozatlan időtartamot;
a felmondási lehetőségeket;
a felmondási időt;
a rendkívüli megszüntetés okait;
a megszűnést követő elszámolást.
Az esetleges egyoldalú módosítást
Ha az alkalmazó egyoldalú módosítási jogot kíván kikötni, annak okait, feltételeit, korlátait és eljárását pontosan kell szabályozni. Korlátlan, általános vagy ellenőrizhetetlen módosítási jog nem megfelelő.
A kapcsolattartást és a nyilatkozatok közlését
Egyértelművé kell tenni, hogy a felek milyen címeken, elérhetőségeken és milyen módon közölhetik egymással a jognyilatkozataikat.
A panaszok és jogviták kezelését
Rögzíthető a panaszkezelés rendje, valamint a jogviták rendezésére vonatkozó eljárás. Az ilyen kikötések nem korlátozhatják tisztességtelenül a másik fél jogérvényesítési lehetőségeit.
Nem elég, hogy az ÁSZF jogilag teljes
A megfelelő ÁSZF-nek egyúttal:
áttekinthetőnek;
érthetőnek;
belső ellentmondásoktól mentesnek;
a tényleges működéshez igazodónak;
a szerződéskötési folyamatban valóban alkalmazhatónak kell lennie.
A túl hosszú, ismétlődő vagy általános mintákból összeállított ÁSZF éppen azt nem biztosítja, amiért létrehozták: hogy a felek jogai és kötelezettségei előre, egyértelműen és követhetően meghatározhatók legyenek.