A semmis szerződés átértelmezése
Ha a semmis szerződés egy másik szerződés érvényességi követelményeinek megfelel, ez a másik szerződés érvényes lehet, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.
Például ha a felek által választott jogi forma érvénytelen, de nyilatkozataik tartalma egy másik, érvényes szerződéstípus feltételeinek megfelel, vizsgálható, hogy a jogviszony e másik szerződésként fennmaradhat-e.
Érvényessé nyilvánítás a bíróság által
A bíróság a szerződést visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha:
az érvénytelenség oka megszüntethető;
az érvénytelenségi ok által okozott érdeksérelem szerződésmódosítással kiküszöbölhető.
Ilyenkor a bíróság nem egyszerűen figyelmen kívül hagyja a hibát, hanem olyan jogi rendezést alkalmaz, amely mellett a szerződés már megfelel az érvényességi követelményeknek.
A szerződés érvényessé válása a felek akaratából
A felek maguk is megszüntethetik az érvénytelenség okát, és megerősíthetik a szerződéses akaratukat. Ennek pontos módja az érvénytelenségi októl függ.
Részleges érvénytelenség
Ha csak egy elkülöníthető kikötés hibás, annak kiesése mellett a szerződés többi része fennmaradhat. Ilyenkor nincs szükség az egész szerződés újbóli létrehozására; az érvénytelen kikötéshez nem fűződik joghatás, a maradék szerződés pedig tovább működik.
A szerződés megmentése nem jelentheti azt, hogy a bíróság korlátlanul új szerződést ír a felek helyett. A beavatkozásnak az érvénytelenségi ok kiküszöbölésére kell korlátozódnia, és tiszteletben kell tartania a felek eredeti szerződési akaratát.
A szerződésben bekövetkező személyváltozások
A szerződéses jogviszony fennállása alatt nem feltétlenül marad változatlan a jogosult és a kötelezett személye. A követelés átruházható más jogosultra, a tartozásba új kötelezett léphet be, vagy akár az egyik szerződő fél teljes szerződéses pozíciója is átadható.
A személyváltozások egyes formáit pontosan el kell különíteni. Az engedményezés kizárólag a követelés jogosulti oldalát érinti. A tartozásátvállalásnál a kötelezetti oldalon történik személycsere. A szerződésátruházás ennél szélesebb: a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek összessége kerül át az új szerződő félre.
Mi az engedményezés?
Az engedményezés a követelés jogosulti oldalán bekövetkező személyváltozás. A követelés eredeti jogosultja, az engedményező a kötelezettel szembeni követelését átruházza az engedményesre, aki az engedményező helyébe lép.
Az engedményezés eredményeként nem új tartozás keletkezik. A már fennálló követelés változatlan tartalommal marad fenn, de annak jogosultja megváltozik.
Ha például egy vállalkozásnak 5 000 000 forint lejárt díjkövetelése van az ügyfelével szemben, ezt a követelést eladhatja egy követeléskezelőnek. Az adós ugyanazzal az 5 000 000 forintos tartozással marad kötelezett, de azt a megfelelő értesítést és teljesítési utasítást követően már az új jogosultnak kell teljesítenie.
Az engedményezéshez két jogi elem szükséges:
a követelés átruházására irányuló jogcím;
maga az engedményezés.
A jogcím lehet például adásvétel, ajándékozás, elszámolás vagy más, követelésátruházásra irányuló megállapodás. Az engedményezés pedig az a rendelkező ügylet, amelynek alapján az engedményes ténylegesen az eredeti jogosult helyébe lép.
Az engedményezéssel főszabály szerint átszállnak:
a követelésből eredő jogosultságok;
a kamatkövetelés;
a követelést biztosító zálogjogból eredő jogok;
a kezességből eredő jogok.
A követelés tehát főszabály szerint nem „csupaszon”, hanem a hozzá kapcsolódó járulékokkal és biztosítékokkal együtt kerül át az új jogosultra.
Nem minden követelés engedményezhető. Nem ruházható át olyan követelés, amely szorosan a jogosult személyéhez kötődik. Ilyen lehet az a szolgáltatás, amelynek értéke vagy rendeltetése kifejezetten az eredeti jogosult személyéhez kapcsolódik.
Hogyan adható át egy követelés más személynek?
A követelés átadásához az engedményezőnek és az engedményesnek meg kell állapodnia abban, hogy mely követelés kerül átruházásra.
Az engedményezett követelést úgy kell meghatározni, hogy az az engedményezéskor, jövőbeli követelés esetén pedig legkésőbb annak keletkezésekor egyértelműen azonosítható legyen.
A meghatározás történhet például:
a kötelezett megnevezésével;
az alapul szolgáló szerződés megjelölésével;
a követelés jogcímével;
a számla vagy megrendelés azonosítójával;
az összeggel;
az esedékességgel;
egy meghatározott időszakban keletkező követelések körülírásával.
Nem feltétlenül szükséges, hogy a követelés az engedményezéskor már esedékes legyen. Lejárt, jövőben esedékessé váló és bizonyos feltételekkel jövőbeli követelés is engedményezhető, ha a követelés alapjául szolgáló jogviszony már fennáll, és a követelés megfelelően azonosítható.
Általános megfogalmazás, például hogy „valamennyi jövőbeli követelésemet átruházom”, csak akkor lehet megfelelő, ha a követelések köre az alapjogviszony, az adósok, az időszak vagy más ismérv alapján meghatározható.
Az engedményezőnek az engedményest olyan helyzetbe kell hoznia, hogy az a követelést ténylegesen érvényesíthesse. Ennek érdekében át kell adnia a követeléssel kapcsolatos információkat és okiratokat, így különösen:
az alapul szolgáló szerződést;
a szerződésmódosításokat;
a számlákat;
a teljesítésigazolásokat;
a levelezést;
a felszólításokat;
a biztosítéki dokumentumokat;
az adós kifogásaira és teljesítéseire vonatkozó adatokat.
A követelés átadását célszerű írásban dokumentálni akkor is, ha az adott engedményezésre a törvény külön írásbeli alakot nem ír elő. Ennek hiányában később vita alakulhat ki a követelés azonosíthatóságáról, az átruházás időpontjáról vagy az átszálló járulékokról.
Kell-e az adós hozzájárulása az engedményezéshez?
Az engedményezéshez főszabály szerint nem szükséges az adós hozzájárulása.
Ennek oka, hogy az engedményezés elvileg nem teheti terhesebbé az adós kötelezettségét. Az adós ugyanazzal a tartozással, ugyanazon feltételek mellett marad kötelezett; kizárólag a jogosult személye változik meg.
Az adós hozzájárulásának hiánya ezért nem akadályozza meg, hogy a követelés az engedményesre átszálljon. Az engedményezés az engedményező és az engedményes között az adós közreműködése nélkül is érvényesen létrejöhet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adós érdekei figyelmen kívül hagyhatók. Az adóst védi különösen:
az értesítés szabálya;
a megfelelő teljesítési utasítás követelménye;
a kifogások és a beszámítás fenntartása;
az engedményezésből eredő többletköltség megtérítésének lehetősége.
Az engedményezés nem ronthatja az adós jogi helyzetét. Az új jogosult főszabály szerint nem követelhet többet, mint amit az eredeti jogosult követelhetett volna.
4. Mikor kell értesíteni az adóst?
Az engedményezés a követelést az engedményező és az engedményes között már az engedményezési szerződés alapján átruházza. Az adós értesítése nem az engedményezés érvényességének, hanem annak az adóssal szembeni hatályosulásának szempontjából jelentős.
Az engedményező köteles az engedményes választása szerint:
írásban értesíteni az adóst az engedményezés tényéről és az engedményezett követelésről;
vagy az engedményesnek olyan engedményezési okiratot átadni, amely az engedményes személyét is meghatározza.
Az értesítést célszerű az engedményezés után haladéktalanul megtenni. A késedelmes értesítés kockázatot teremt, mert az adós mindaddig a korábbi jogosultnak teljesíthet, amíg megfelelő teljesítési utasítást nem kap.
Az értesítés és a teljesítési utasítás nem teljesen azonos.
Az értesítés azt közli, hogy a követelést átruházták. A teljesítési utasítás pedig meghatározza, hogy az adós pontosan kinek, milyen címre vagy bankszámlára köteles teljesíteni.
A teljesítési utasításnak meg kell határoznia legalább:
az engedményes személyét;
telephelyét vagy székhelyét;
természetes személynél lakóhelyét vagy szokásos tartózkodási helyét;
vagy a teljesítéshez használható bankszámlaszámot.
Az adós mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg megfelelő teljesítési utasítást nem kap. A teljesítési utasítás után viszont csak az utasítás szerint teljesíthet biztonságosan. Ettől eltérő teljesítés esetén viselheti annak veszélyét, hogy ugyanazt a tartozást ismételten kell megfizetnie.
Ha az értesítés vagy a teljesítési utasítás az engedményestől származik, az adós kérheti, hogy az engedményes az engedményezést okirattal vagy más hitelt érdemlő módon igazolja.
Az értesítést követően az adós és a korábbi jogosult a szerződés módosításával vagy megszüntetésével már nem ronthatja az engedményes jogi helyzetét.
5. Milyen kifogásokat érvényesíthet az adós az új jogosulttal szemben?
Az engedményezés nem vághatja el az adóst azoktól a védekezési lehetőségektől, amelyekkel az eredeti jogosulttal szemben rendelkezett.
Az adós az engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti, amelyek az engedményezésről szóló értesítéskor már fennálló jogalapon keletkeztek.
Hivatkozhat például arra, hogy:
a szerződés nem jött létre;
a szerződés érvénytelen;
a követelés még nem esedékes;
a tartozást már teljesítette;
hibás teljesítés történt;
árleszállítási vagy más szavatossági igénye van;
a követelés elévült;
a követelés feltételhez kötött;
az eredeti jogosult szerződésszegése miatt visszatartási joga áll fenn;
a követelés összege alacsonyabb a közöltnél.
Az adós azokat az ellenköveteléseket is beszámíthatja, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennálló jogalapon keletkeztek. Nem szükséges feltétlenül, hogy az ellenkövetelés az értesítéskor már esedékes legyen; a döntő az, hogy jogalapja addigra már létrejött-e.
Az adós azonban az engedményessel szemben nem szerezhet több jogot annál, mint amellyel az eredeti jogosulttal szemben rendelkezett. Nem alapíthat például az értesítés után az engedményezővel olyan új megállapodást, amely az engedményes követelését csökkenti vagy megszünteti.
6. Mi a tartozásátvállalás?
Tartozásátvállalás esetén a kötelezetti oldalon teljes személycsere történik.
Az eredeti kötelezett, a jogosult és az átvállaló harmadik személy megállapodnak abban, hogy az eredeti kötelezett tartozását az átvállaló veszi át. A megállapodás után a jogosult a szolgáltatást kizárólag az új kötelezettől követelheti.
A tartozásátvállalás háromoldalú megállapodás. Nem elegendő, hogy az eredeti adós és egy harmadik személy egymás között megállapodjon a tartozás teljesítéséről. A jogosult részvétele vagy hozzájárulása nélkül az eredeti adós főszabály szerint nem szabadulhat a kötelezettségből.
A jogosult hozzájárulása azért nélkülözhetetlen, mert számára lényeges, hogy ki felel a teljesítésért. Az adós vagyoni helyzete, szakértelme, engedélyei és személyes megbízhatósága alapvetően befolyásolhatja a szerződés teljesítését.
Az átvállalót megilletik azok a jogok és kifogások, amelyek az eredeti kötelezettet a szerződés alapján a jogosulttal szemben megillették.
Hivatkozhat például arra, hogy:
a követelés még nem esedékes;
a jogosult nem teljesítette saját kötelezettségét;
hibás teljesítés történt;
a követelés elévült;
az eredeti szerződés érvénytelen.
Nem hivatkozhat azonban automatikusan olyan ellenkövetelésre vagy kifogásra, amely kizárólag az eredeti kötelezett személyes jogviszonyából ered.
A tartozásátvállalással az eredeti kötelezett főszabály szerint kilép a jogviszonyból, és a jogosult már csak az átvállalóval szemben érvényesítheti a követelését.
7. Mi a teljesítésátvállalás?
Teljesítésátvállalás esetén egy harmadik személy és az eredeti kötelezett állapodik meg abban, hogy a harmadik személy:
teljesíti a kötelezett tartozását;
vagy a kötelezettet olyan helyzetbe hozza, hogy az esedékességkor teljesíthessen.
A jogosult ennek a megállapodásnak nem részes fele. Ezért a jogosult főszabály szerint nem követelheti közvetlenül a teljesítést a teljesítésátvállalótól.
A jogosulttal szemben továbbra is az eredeti kötelezett marad felelős.
Ha például az anyavállalat megállapodik a leányvállalatával abban, hogy az anyavállalat biztosítja a leányvállalat hiteltartozásának megfizetéséhez szükséges pénzt, ettől a bank még nem követelheti automatikusan az összeget az anyavállalattól. A bank követelése továbbra is a leányvállalattal szemben áll fenn.
A teljesítésátvállalás tehát belső jogviszonyt hoz létre az eredeti kötelezett és a harmadik személy között. Ha a harmadik személy nem teljesíti vállalását, az eredeti kötelezett szerződésszegési igényt érvényesíthet vele szemben, de a jogosult továbbra is az eredeti kötelezettől követelhet.
Ez a legfontosabb különbség a tartozásátvállaláshoz képest. Tartozásátvállalásnál az új kötelezett a jogosulttal szemben lép az eredeti adós helyébe. Teljesítésátvállalásnál az eredeti adós a jogosulttal szemben változatlanul kötelezett marad.
8. Mi a tartozáselvállalás?
Tartozáselvállalásról akkor beszélünk, ha az eredeti kötelezett és egy harmadik személy teljesítésátvállalási megállapodást köt, majd erről értesítik a jogosultat.
Az értesítéssel a harmadik személy, vagyis a tartozás elvállalója az eredeti kötelezett mellé egyetemleges kötelezettként belép.
A jogosult ettől kezdve:
az eredeti kötelezettől;
az elvállalótól;
vagy mindkettőjüktől
követelheti a teljes tartozás megfizetését, mindaddig, amíg a követelés teljes egészében meg nem térül.
A tartozáselvállalás tehát nem szabadítja az eredeti adóst. A kötelezetti oldalt kibővíti egy újabb kötelezettel.
Az elvállalót megilletik azok a jogok, amelyek az alapul szolgáló szerződésből az eredeti kötelezettet a jogosulttal szemben megillették. Nem számíthatja be azonban automatikusan az eredeti kötelezettnek a jogosulttal szembeni, más jogviszonyból származó követelését.
A konstrukció a jogosult helyzetét erősíti, mert az eredeti adós vagyona mellett az elvállaló vagyona is a tartozás fedezetévé válik.
A tartozáselvállalás és a készfizető kezesség gazdasági funkciója hasonló lehet, de jogi szerkezetük eltér. A kezesség járulékos biztosítéki kötelem, míg tartozáselvállalásnál az elvállaló maga is egyetemleges főkötelezetté válik.
9. Mi a szerződésátruházás?
Szerződésátruházás esetén az egyik szerződő fél teljes szerződéses pozícióját egy harmadik személy veszi át.
Nem csupán egy követelés vagy egyetlen tartozás kerül átruházásra, hanem a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek összessége.
A szerződésátruházásnak három résztvevője van:
a szerződésből kilépő fél;
a szerződésbe belépő fél;
a szerződésben maradó fél.
Például egy hosszú távú szolgáltatási szerződésben a szolgáltató teljes szerződéses pozícióját más társaság veheti át. Az új szolgáltató nemcsak a díjkövetelést szerzi meg, hanem köteles lesz a szolgáltatás további nyújtására, a hibák kijavítására, a titoktartásra és minden más szerződéses kötelezettség teljesítésére.
A szerződésátruházás nem feltétlenül új szerződés létrehozását jelenti. A jogviszony főszabály szerint folytonosan fennmarad, és annak egyik alanya változik meg.
Ez különösen azért jelentős, mert:
a szerződés időtartama nem indul automatikusan újra;
a korábbi teljesítések nem válnak semmissé;
a szerződéses előzmények továbbra is relevánsak;
a belépő fél ugyanabba a szerződéses pozícióba kerül, amelyben a kilépő fél volt.
A szerződésátruházást el kell különíteni attól, amikor valamely fél csupán alvállalkozót vagy közreműködőt vesz igénybe. A közreműködő nem válik automatikusan szerződő féllé, és az eredeti fél továbbra is felel a szerződés teljesítéséért.
10. Mikor kell a másik fél hozzájárulása a szerződés átadásához?
A szerződésátruházáshoz főszabály szerint szükséges a szerződésben maradó fél hozzájárulása.
Ennek oka, hogy a szerződésátruházás nemcsak azt változtatja meg, hogy kinek kell fizetni, hanem azt is, hogy ki köteles teljesíteni. A szerződésben maradó fél számára jelentős lehet az új partner:
fizetőképessége;
szakmai tapasztalata;
engedélye;
kapacitása;
megbízhatósága;
személyes vagy üzleti tulajdonsága.
A hozzájárulás megadható:
a szerződésátruházáskor;
vagy előzetesen, már az eredeti szerződésben.
Ha a hozzájárulást előzetesen adták meg, a szerződésátruházás rendszerint a kilépő és a belépő fél megállapodásával, valamint a szerződésben maradó fél megfelelő értesítésével válik vele szemben hatályossá.
Az előzetes hozzájárulás lehet visszavonható vagy visszavonhatatlan. A nyilatkozatnak világossá kell tennie, hogy:
visszavonható-e;
milyen feltételekkel;
milyen időpontig;
milyen személyi vagy pénzügyi követelmények mellett használható fel.
Ha nincs eltérő kikötés, az előzetesen adott hozzájárulás a diszpozitív szabály alapján visszavonhatatlannak tekinthető.
A „szerződés szabadon átruházható” típusú általános kikötés kockázatos lehet a másik fél számára, mert elveszítheti a kontrollt afelett, hogy ki lesz a szerződéses partnere.
11. Mi történik a biztosítékokkal személyváltozás esetén?
A biztosítékok sorsát mindig az adott személyváltozás típusához igazodva kell vizsgálni.
Engedményezés
Engedményezés esetén a követeléssel együtt főszabály szerint átszállnak:
a követelést biztosító zálogjogból eredő jogok;
a kezességből eredő jogok;
a kamatkövetelés.
Az engedményes tehát a követelést annak járulékos biztosítékaival együtt szerzi meg.
Tartozásátvállalás
Tartozásátvállalásnál a biztosítékok főszabály szerint megszűnnek, kivéve, ha a biztosíték kötelezettje hozzájárul a fennmaradásukhoz.
Ez azért indokolt, mert a kezes vagy zálogkötelezett eredetileg egy meghatározott személy kötelezettségének biztosítását vállalta. Nem köteles automatikusan egy új, általa esetleg nem ismert vagy kockázatosabb adósért is helytállni.
Szerződésátruházás
Szerződésátruházásnál különbséget kell tenni:
a belépő félre átszálló jogosultság biztosítéka;
a belépő félre átszálló kötelezettség biztosítéka között.
A belépő fél által megszerzett követelést biztosító jog főszabály szerint fennmarad. A belépő fél által átvett kötelezettség biztosítéka viszont főszabály szerint megszűnik, ha a biztosíték kötelezettje nem járul hozzá a szerződésátruházáshoz és a biztosíték fennmaradásához.
A biztosíték fennmaradásához szükséges hozzájárulás előzetesen is megadható. A biztosíték kötelezettje számára azonban jelentős kockázat, ha előre, korlátozás nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a biztosíték bármely jövőbeli szerződő fél kötelezettségét fedezze.
A személyváltozás dokumentálásakor ezért valamennyi biztosítékot külön át kell tekinteni:
kezesség;
zálogjog;
garancia;
óvadék;
tulajdonjog-fenntartás;
biztosítás;
engedményezett követelés;
letét.
Nem elegendő általánosan kimondani, hogy „minden biztosíték fennmarad”, ha az érintett biztosítéki kötelezett ehhez nem járult hozzá.
12. Hogyan kell dokumentálni a szerződő fél megváltozását?
A személyváltozás dokumentálásának minden esetben világosan meg kell határoznia:
a meglévő jogviszonyt;
a kilépő, belépő és maradó személyeket;
az átszálló jogokat és kötelezettségeket;
a változás hatályának időpontját;
a korábbi és későbbi teljesítések elszámolását;
a biztosítékok sorsát;
a szükséges értesítéseket és hozzájárulásokat.
Engedményezésnél
Az okiratban célszerű rögzíteni:
az engedményezett követelés pontos azonosítását;
az engedményezés jogcímét;
az átruházás időpontját;
a követelés összegét és esedékességét;
a kamat és költségek sorsát;
a biztosítékokat;
az átadandó dokumentumokat;
az adós értesítésének és a teljesítési utasításnak a rendjét.
Tartozásátvállalásnál
A háromoldalú megállapodásban meg kell határozni:
az átvállalt tartozást;
az új kötelezett belépését;
az eredeti adós szabadulását;
az átvállalás időpontját;
a biztosítékok fennmaradását vagy megszűnését;
a felek elszámolását.
Szerződésátruházásnál
Célszerű teljes szerződéses állapotfelmérést készíteni, amelyből látható:
milyen követelések állnak fenn;
milyen teljesítések történtek;
milyen hibák, késedelmek vagy viták vannak folyamatban;
milyen előlegeket fizettek;
milyen biztosítékok állnak fenn;
milyen dokumentumokat és adatokat kell átadni;
milyen titoktartási és adatkezelési kötelezettségek terhelik a belépő felet.
A dokumentumnak azt is rendeznie kell, hogy a belépő fél felel-e a belépés előtt bekövetkezett szerződésszegésekért, illetve a kilépő féllel szemben fennmaradnak-e korábbi igények.